A subprime-válság során általánosan ismertté vált kifejezés egy olyan intézményre, amely – bizonyos méretű, – világszerte összefonódott a pénzügyi piacokkal, és – szinte lehetetlen pótolni. Ha egy ilyen bank fizetésképtelenné válik, az messzemenő hatással van a globális pénzügyi rendszer egészére. Ez 2008 szeptemberének közepén mutatkozott meg, amikor az észak-amerikai Lehman Brothers bank összeomlott, és a másodlagos jelzálogpiaci válság globális pénzügyi válsággá vált. – Mindeddig még mindig hiányoznak az általánosan elfogadott eljárások arra vonatkozóan, hogy miként lehet pontosan mérni az egyes intézmények rendszerkockázatát. Az azonban vitathatatlan, hogy a nagybankok – globálisan szétágazóan – legalábbis a múltban jobban ki voltak téve a rendszerszintű kockázatoknak, mint például a betétfinanszírozású takarékpénztárak vagy a Volksbankok. A felügyeleti hatóságok ezért azt követelik, hogy ezeknek az intézményeknek is több saját tőkével kell rendelkezniük, vagy kevesebb adósságot vehetnek fel. – Elvileg el kell kerülni, hogy az intézmények tudatosan törekedjenek a méretre és a hálózatosodásra, majd nagy kockázatokat vállaljanak annak tudatában, hogy “túlságosan összekapcsoltak ahhoz, hogy csődbe menjenek”, és csőd esetén az állami mentőakcióra támaszkodjanak. Tény azonban, hogy egy rendszerszintű bank (Sifi) hitelezői tudják, hogy közvetve az állam garantálja őket. Ez úgymond támogatásként működik. Ez hamis ösztönzőket hoz létre, és erős torzulásokhoz vezet a pénzügyi szektorban. – A rendszerszintű bank a maga részéről a ki nem mondott eredendő állami garanciának köszönhetően olcsóbban refinanszírozhatja magát a tőkepiacon, és így a versenytársakhoz képest alacsonyabbak a kamatköltségei. Ez viszont évente több milliárd eurót jelenthet egyetlen Sifi esetében. – Lásd: szanálhatóság, mentőcsomag, bank, nemzeti rendszerszintű, banki működési méret, optimális, bankfelügyelet, európai, pénzügyi intézmény, globális, pénzügyi piac…. Interdependencia, pénzügyi stabilitás, nagybank, méretbizalom, G-Sifi, pénzügyek tétele, erkölcsi kockázat, kötelező átváltható kötvény, szerkezetátalakítás menedzsment, kockázati pajzs törvény, szerepösszetétel, bank, adósságbomba, Sifi oligopólium, stabilitási alap, európai, rendszerszintű jelentőség, too big to fail elv, biztosító, rendszerszinten fontos …. – Vö. BaFin Annual Report 2011, 50. o. (részletes jelentés a Sifik azonosítására és szabályozására irányuló nemzetközi erőfeszítésekről), Financial Stability Report 2012, 98. o. (a globálisan összekapcsolt intézmények összeomlásából eredő folyamatos veszélyek), Deutsche Bundesbank Annual Report 2012, 95. o. (a Sifik kezelésének kerete), EKB Annual Report 2012, 95. o. (a Sifik kezelésének kerete), EKB Annual Report 2012, 1. o. (a Sifikről szóló jelentés). 133. o. (keretrendszer; azonosítási kérdések; relevanciaszintek [buckets]), BaFin Annual Report 2012, 9. o. ff. (a rendszerszintű bankok kezelésének elvei), 45. o. f. (fenntarthatóbb felügyelet), BaFin Annual Report 2013, 27. o. ff. (meghatározási kérdések), 75. o. f. (a hatékony kockázati étvágy keretrendszer elveinek korlátozniuk kell a túlzott kockázatvállalást).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/