Univ.-Prof. Dr. Gerhard Merk, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec.A pénzvilágból általában és az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájából, valamint a felügyeleti jog és az államadósság-kezelés területéről származó kifejezések magyarázatai, több kérésre kiegészítve néhány alapvető banki és tőzsdei kifejezéssel, amelyek a jegybankpolitika megértéséhez szükségesek, valamint olyan régebbi és újabb kifejezésekkel, amelyek nyelvileg a “pénzre” utalnak, az európai és globális monetáris politikai együttműködés szempontjából fontos egyes testületek és fórumok ismertetése, valamint hivatkozások a Deutsche Bundesbank havi jelentésében, az Európai Központi Bank havi jelentésében és a Szövetségi Pénzügyi Felügyeleti Hatóság éves jelentésében található megfelelő szakcikkekre, továbbá – mindvégig – a Német Szövetségi Köztársaságban fennálló viszonyokra és jogviszonyokra. Ábécé sorrendben, a megfelelő angol szakkifejezésekkel, és főként hivatalos kiadványok alapján összeállítva. A böngésző keresési funkciójának használatával számos olyan kifejezés is megtalálható, amelyhez nem tartozik saját kulcsszó.
Gyakran használt, de eltérő tartalmú kifejezés (denotáció: azoknak a dolgoknak az összessége, amelyekre egy kifejezés alkalmazható; a “vagyon” által értett tárgyak). – A magánháztartások, majd a régebbi szakirodalomban háztartásoknak is nevezett javak, – a vállalatok, majd ezekhez kapcsolódóan gyakran vállalati tőkének is nevezett, közgazdasági értelemben vett ipari javak, valamint – az állam tulajdonában lévő javak… read more »
Általában a vagyon tulajdonosaira (ingatlantulajdonosokra) kivetett egyszeri befizetés. – Különösen az, hogy egy csődbe jutott euróövezeti tagállam gazdag polgáraitól szednek be pénzt, mielőtt a többi tagország adófizetőitől kérnének pénzt. Az euróövezet más országaiban élő “kisembereknek” (átlagembereknek) nem szabadna egy másik tagállam rossz gazdálkodásáért fizetniük, miközben a saját vagyonuk a válságban lévő országban érintetlen marad. –… read more »
Általában bármilyen nem forgalomképes eszköz kereskedhető értékpapírrá alakítása (a nem forgalomképes eszközök kereskedhető értékpapírrá alakításának folyamata.). – A bankok a nyújtott hitelekből származó követeléseket kötegelik a befektetőknek eladott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba. – A bankok a hazai tőzsdén nem jegyzett külföldi részvényekről tanúsítványokat bocsátanak ki, így azok a hazai piacon és hazai pénznemben (részvénytanúsítvány) forgalmazhatók. –… read more »
Egy gazdasági egységnek általában, és különösen egy banknak az a képessége, hogy a veszteségeket saját létének veszélyeztetése nélkül el tudja viselni. A bankszektorban a veszteségelnyelő képesség fogalmát nem könnyű felvázolni. Az ezt az elképzelést vezérlő kulcsgondolat az, hogy a megfelelő eszközöknek nemcsak azt kell lehetővé tenniük, hogy a kibocsátójuk stresszhelyzet esetén elkerülje a fizetésképtelenséget, hanem… read more »
Mindenféle értékpapírosítási eszköz iránti kereslet és kínálat. Elvileg bármi értékpapírosítható, ami folyamatos kifizetéseket ígér, a hitelkártya-követelésektől kezdve a diákhiteleken át a futballstadionok vagy koncerttermek bevételeiig. – Minden értékpapírosításnál az erkölcsi kockázat problémája a bökkenő. Ennek oka, hogy az értékpapírosítást végző bankot kevésbé ösztönzi az adós ellenőrzésére, mivel az értékpapírosított értékpapírok vevői viselik a nemfizetés kockázatát…. read more »
A banknak a szavatoló tőke huszonöt százalékát vagy azt meghaladó veszteség esetén haladéktalanul értesítenie kell a németországi felügyeleti hatóságot; lásd a KWG 24. § (1) bekezdés 5. pontját. Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor,… read more »
Az értékpapírosítás kockázatai a következők: – a kibocsátó bank nem túl körültekintő az adósok kiválasztásában és ellenőrzésében; – az értékpapírosítás iránti kereslet hirtelen elapadhat, ahogyan azt a másodlagos jelzálogpiaci válság és az azt követő pénzügyi válság során megfigyelték, amikor a portfólióban szereplő referenciaeszközökkel kapcsolatos nemteljesítések váratlan szinkronizálása piaci összeomláshoz vezetett; – ha az értékpapírosítási papírokat… read more »
A nagyvállalatok azon gyakorlata, nem csak az USA-ban, hogy a veszteségeket és adósságokat leányvállalatokban rejtik el. A 2002-es Sarbanes-Oxley törvény az USA-ban kriminalizálta ezt a gyakorlatot. A felügyeleti hatóságok éberségének köszönhetően az EU-ban eddig nem derült fény a veszteségek elrejtésére a bankok, sőt még a pénzügyi konglomerátumok esetében sem. – Lásd közzétételek, álcázott, számviteli kozmetika,… read more »
Az a nyereség, a tárolási költségeket figyelembe véve, amely abból származik, hogy egy árut készenlétben tartanak – azaz ma raktáron tartják -, ahelyett, hogy be kellene szerezni az üzletben való felhasználásra vagy a vevőnek történő értékesítésre (az a többletelőny, amelyet a cégek abból nyernek, hogy a terméket a jövő helyett a jövőben tartják). – Lásd… read more »
Az a követelmény, hogy egy banknál bekövetkező veszteség esetén vagy – az aktív üzleti területen dolgozó valamennyi alkalmazottnak, azaz a pusztán adminisztratív tevékenységet végzőknek, mint például a gondnoki szolgálat, a telefonközpont vagy az üzembiztonság (védőszolgálat), vagy – a hierarchiában egy bizonyos ranglétra felett álló vezetőknek fizetésük egy részéről való lemondással kell hozzájárulniuk a veszteség fedezéséhez…. read more »