Univ.-Prof. Dr. Gerhard Merk, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec.A pénzvilágból általában és az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájából, valamint a felügyeleti jog és az államadósság-kezelés területéről származó kifejezések magyarázatai, több kérésre kiegészítve néhány alapvető banki és tőzsdei kifejezéssel, amelyek a jegybankpolitika megértéséhez szükségesek, valamint olyan régebbi és újabb kifejezésekkel, amelyek nyelvileg a “pénzre” utalnak, az európai és globális monetáris politikai együttműködés szempontjából fontos egyes testületek és fórumok ismertetése, valamint hivatkozások a Deutsche Bundesbank havi jelentésében, az Európai Központi Bank havi jelentésében és a Szövetségi Pénzügyi Felügyeleti Hatóság éves jelentésében található megfelelő szakcikkekre, továbbá – mindvégig – a Német Szövetségi Köztársaságban fennálló viszonyokra és jogviszonyokra. Ábécé sorrendben, a megfelelő angol szakkifejezésekkel, és főként hivatalos kiadványok alapján összeállítva. A böngésző keresési funkciójának használatával számos olyan kifejezés is megtalálható, amelyhez nem tartozik saját kulcsszó.
A pénz pszichológiájában olyan magánháztartás, amely a megkeresett pénzt azonnal elkölti (a fogyasztó, aki a megkeresett pénzt azonnal el akarja költeni). – Lásd a jóléti hatást. Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail… read more »
Általában a nemteljesítés valószínűségének és a nemteljesítés esetén keletkező veszteség összegének szorzata. A bankoknak a szabályozói törvények szerint a megfelelő veszteségeket saját tőkével kell tompítaniuk. – Lásd az imparitás elvét. – Vö. a BaFin 2003. évi éves jelentése, 37. o. f. Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra… read more »
A pénzügyi szektorban elkövetett visszaélésekkel kapcsolatos panaszokat bárki bejelentheti a felügyeleti hatóság panaszirodájánál. – A Szövetségi Pénzügyi Felügyeleti Hatóság azonban csak a közérdek érdekében tevékenykedik. Ezért nem képes beavatkozni az egyes panaszosok magánjogi érdekeibe, és nem hozhat kötelező erejű döntéseket az egyéni vitákban, mint egy választottbíróság. Egy fogyasztói panasz során a hatóság csak azt vizsgálhatja,… read more »
Elsősorban bizonyos kereskedhető pénzügyi eszközökkel kapcsolatban használt kifejezés. A bankok a kibocsátott hitelek nagy részét egy portfólióba tömörítik. Ezt aztán egyedi részletekre bontják; általában három, nem feltétlenül egyenlő részre. – A legalacsonyabb, viszonylag magas kamatozású részletnek (first loss piece, más néven equity tranche) teljes mértékben viselnie (el kell nyelnie) a teljes portfólió valamely hitelének nemteljesítése… read more »
Általában bármilyen nem forgalomképes eszköz kereskedhető értékpapírrá alakítása (a nem forgalomképes eszközök kereskedhető értékpapírrá alakításának folyamata.). – A bankok a nyújtott hitelekből származó követeléseket kötegelik a befektetőknek eladott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba. – A bankok a hazai tőzsdén nem jegyzett külföldi részvényekről tanúsítványokat bocsátanak ki, így azok a hazai piacon és hazai pénznemben (részvénytanúsítvány) forgalmazhatók. –… read more »
Egy gazdasági egységnek általában, és különösen egy banknak az a képessége, hogy a veszteségeket saját létének veszélyeztetése nélkül el tudja viselni. A bankszektorban a veszteségelnyelő képesség fogalmát nem könnyű felvázolni. Az ezt az elképzelést vezérlő kulcsgondolat az, hogy a megfelelő eszközöknek nemcsak azt kell lehetővé tenniük, hogy a kibocsátójuk stresszhelyzet esetén elkerülje a fizetésképtelenséget, hanem… read more »
Mindenféle értékpapírosítási eszköz iránti kereslet és kínálat. Elvileg bármi értékpapírosítható, ami folyamatos kifizetéseket ígér, a hitelkártya-követelésektől kezdve a diákhiteleken át a futballstadionok vagy koncerttermek bevételeiig. – Minden értékpapírosításnál az erkölcsi kockázat problémája a bökkenő. Ennek oka, hogy az értékpapírosítást végző bankot kevésbé ösztönzi az adós ellenőrzésére, mivel az értékpapírosított értékpapírok vevői viselik a nemfizetés kockázatát…. read more »
A banknak a szavatoló tőke huszonöt százalékát vagy azt meghaladó veszteség esetén haladéktalanul értesítenie kell a németországi felügyeleti hatóságot; lásd a KWG 24. § (1) bekezdés 5. pontját. Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor,… read more »
Az értékpapírosítás kockázatai a következők: – a kibocsátó bank nem túl körültekintő az adósok kiválasztásában és ellenőrzésében; – az értékpapírosítás iránti kereslet hirtelen elapadhat, ahogyan azt a másodlagos jelzálogpiaci válság és az azt követő pénzügyi válság során megfigyelték, amikor a portfólióban szereplő referenciaeszközökkel kapcsolatos nemteljesítések váratlan szinkronizálása piaci összeomláshoz vezetett; – ha az értékpapírosítási papírokat… read more »
A nagyvállalatok azon gyakorlata, nem csak az USA-ban, hogy a veszteségeket és adósságokat leányvállalatokban rejtik el. A 2002-es Sarbanes-Oxley törvény az USA-ban kriminalizálta ezt a gyakorlatot. A felügyeleti hatóságok éberségének köszönhetően az EU-ban eddig nem derült fény a veszteségek elrejtésére a bankok, sőt még a pénzügyi konglomerátumok esetében sem. – Lásd közzétételek, álcázott, számviteli kozmetika,… read more »