Tekintettel az EU-tagállamok által különösen a másodlagos jelzálogpiaci válság nyomán tapasztalt nehézségekre – Izlandot, az Európai Gazdasági Térség tagját a Nemzetközi Valutaalapnak kellett megmentenie a nemzeti csődtől; Görögországot 2010 tavaszán csak az euróövezet tagjai és a Nemzetközi Valutaalap segítségével sikerült megmenteni a nemzeti csődtől -, felmerült, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz hasonló szervezetet kellene létrehozni Európában, kezdetben talán az euróövezet, de később az EU egésze számára is. – Előnye abban rejlik, hogy – az EU Bizottságával ellentétben – az ELF komolyan fenyegethet pénzügyi szankciókkal (pénzügyi szankciókat szabhat ki), és így kényszerítheti ki a problémás tagokra az esedékes strukturális reformokat. A Nemzetközi Valutaalap eddig mindig megvonta a pénzügyi támogatást, tekintet nélkül a következményekre, amikor a kormányok nem voltak hajlandóak végrehajtani az előírt gazdasági reformokat. Az ELF-nek hasonlóan kíméletlennek kell lennie. Az európai mentőövvel az EU egyértelmű szabályokat állapítana meg a válságkezelésre vonatkozóan. A pénzügyi piacokon mindenki tudná, hogy mire számíthat. Ez sokkal jobb védelmet jelentene a spekulatív támadásokkal szemben, mint a válságban lévő államok számára sietve összeállított segélyegyezmények. – Másrészt az EU-Szerződés világosan kimondja, hogy minden ország maga felel a saját adósságaiért. Az adós államok esetében a Szerződés előírja a túlzott hiány esetén követendő eljárást, amelyet szigorúan végre kell hajtani. A kritikusok a GMU-t egy Európa-közi költségvetési kiegyenlítő rendszer rejtett elindításának tekintik. Ez nagyon drága lenne, mert rossz ösztönzőket teremtene, és a hiányos államok, bízva a közösség segítségében, aligha változtatnának magatartásukon (erkölcsi kockázat problémája). Ugyanis bízhattak abban, hogy lesz egy pénzalap, amelyből nehézségek esetén meríthettek. Végső soron a költségvetési fegyelemmel rendelkező országok adófizetőinek kellene felelniük azért, hogy más nemzetek a lehetőségeiket meghaladóan élnek. A gazdasági károk mellett ez az EU iránti népi támogatottságra is pusztító hatással lehet (“Európa – nem így!”), különösen, ha a mentőcsomag politikai zsarolás (a nemzeti zsarolás lehetősége) és az utcai erőszakra való hajlandóság kérdése lesz (a 2010-es felvonulások, zavargások és általános sztrájkok a súlyosan eladósodott Görögországban ízelítőt adtak). – Nyilvánvaló, hogy nem egy új hatóságra van szükség, hanem a Stabilitási és Növekedési Paktum szigorú betartására. Ellenkező esetben túl nagy a veszélye annak, hogy az eurózóna adósságországai számára minden gát átszakad. Ezenkívül alkotmányos szempontból az EMK egy újabb rendezőpályaudvar lenne, ahol a végrehajtó hatalom a törvényhozás ellenőrzése nélkül határozhatja meg az irányt. Az a tény, hogy a Német Szövetségi Bank által kezelt német aranytartalékokat be kell vonni az EMF-be, egyértelműen a terhek közös megosztására utal, amit az EU-Szerződés kifejezetten kizárt. – Igaz, sokan úgy látják, hogy az Európai Valutaalapot lényegében már létrehozták az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásával. – Lásd: félelem, perverz, vásárlások, központi bankok, mentőakció, hibáztatás, ClubMed, deficitfinanszírozási tilalom, eurókötvények, közös, Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz, Európai Monetáris Unió, alapvető hiba, EKB bukása, aranytartalékok, német, görög válság, csoportnyomás, Helleno áradat, izlandi bankcsapda, utolsó mentsvár, bérpolitika, koordinált, erkölcsi kockázat, politikai bilincs, politikai nemteljesítés, mentőcsomag, kockázatvállalók, végleges, visszacsatolási mechanizmus, árnyékállam, hét százalékos korlát, szolidaritás, pénzügyi, zárolt számla, államadósság, hatások, Stabilitási és Növekedési Paktum, transzferunió, újraelosztás, jegybank által indukált, vagyonadó, adósságösztönzés, szerződés betartása, növekedés-adósság tény, történelmi, gazdasági kormány, európai, zombi bank, kényszer kisajátítás.. – Vö. a Deutsche Bundesbank 2010. novemberi havi jelentése, 11. o. (a válságkezelési mechanizmusoknak az adós államok hiteles konszolidációs erőfeszítéseire kell épülniük), a Deutsche Bundesbank 2013. augusztusi havi jelentése, 71. o. (új határozatok a hiányeljárásokról).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/