A Bázeli Bizottság által 2010 szeptemberében elfogadott új bankfelügyeleti szabályok a bankokra vonatkozó magasabb minimális tőkekövetelményekről. Az új szabályokat 2012-től kezdődően fokozatosan, pontosan meghatározott ütemterv szerint vezetik be 2019 elejéig. – Míg a Bázel II. alapján csak 2 százalékot kellett a részvények és az eredménytartalék kemény összetevőihez rendelni, amelyek veszteségek esetén azonnali felelősséggel tartoznak, addig 2015-től ez az arány 4,6 százalékra emelkedik. Ez a követelmény 2013-tól 3,5 százalékra, egy évvel később pedig 4 százalékra emelkedik. 2016-tól a bankoknak 2019-ig 2,5 százalékos tőkepuffer kiépítését kell megkezdeniük. Ez is csak a kemény magtőkéből állhat. Ezenkívül az intézményeknek további anticiklikus puffert kell létrehozniuk, amely a nemzeti sajátosságokon alapul, és elővigyázatosságot jelent a nagyon erős hitelállomány-növekedés idejére. A német bankok számára különösen fontos csendes tőkejuttatásokat a részvénytársaságok esetében már nem ismerik el alaptőkeként. Takarékpénztárak és szövetkezeti bankok esetében ezeknek a tőkeelemeknek meg kell felelniük bizonyos követelményeknek. – Az egyes államok felügyeleti hatóságai e normákon túlmutató szabályokat is hozhatnak; erről az uniós pénzügyminiszterek 2012 májusában döntöttek. Az intézmény szempontjából ez azt jelenti, hogy egy és ugyanazon ügyletre országonként eltérő szabályok vonatkoznak. Egy nemzetközi tevékenységet folytató vállalatnak nyújtott kölcsön esetében tehát kedvezőbb lesz a pénzt egy A országban lévő, alacsonyabb szabályozások alá tartozó leányvállalatnak utalni, mint a B országban lévő csoportvezetésnek. A csoporton belül az összeget ezután átutalják az anyavállalatnak. – A számítások szerint a német bankoknak 2018-ig mintegy 50 milliárd eurónyi többlettőkét kell felvenniük a Bázel III miatt. – A Bázel III értelmében a bankok tőkekövetelménye végül hét százalékra, a rendszerszintű bankok esetében pedig tíz százalékra emelkedik, de ezek az arányok a kockázattal súlyozott eszközökre és nem a teljes eszközállományra vonatkoznak. Egyes intézmények azzal büszkélkednek, hogy a Bázel III szerint tíz százalékos az alapvető tőkéjük, azonban a saját tőkéjük a mérlegfőösszeg kevesebb mint három százalékát teszi ki. Így az eszközök három százalékának elvesztése elegendő ahhoz, hogy a bank fizetésképtelenné váljon. A másodlagos jelzálogpiaci válságot követő pénzügyi válságban a nagybankok átlagos vesztesége az eszközök négy százaléka volt. Ez alátámasztja számos bankfelügyeleti hatóság (más néven “pénzügyi felügyelők”) azon követelését, hogy jelentősen növeljék az intézmények tőkekövetelményeit. Végül is a pénzügyi piac szabályozásának legjobb módja az, ha a felelősséget teljes egészében a bankoknál hagyjuk. – Lásd eszközcsökkentés, befektetési kötelezettség, bankfelügyelet, európai, tőkemutató, kereskedési közzététel, tőkeáttételi mutató, tőkepuffer, anticiklikus, minimális likviditási mutató, erkölcsi kockázat, szabályozási keret, egységes, szabályozási nyomás, strukturális likviditási mutató, veszteségelnyelő képesség, előhatás, kényszer átváltható kötvény. – Vö. a Deutsche Bundesbank 2010. szeptemberi havi jelentése, 8. o. f. (az új szabályozás áttekintése; 2013-2019-es ütemterv), 69. o. ff. (közzétételi követelmények; 78. o.: iránymutatások a közzétételi követelményekről; 80. o.: áttekintés), BaFin 2010-es éves jelentése, S 54. o. ff. (az új standardok részletes és világos bemutatása), 2010. évi jelentés a pénzügyi stabilitásról, 112. o. f. (a Bázel II. Bázel II. német bankokra gyakorolt hatásának előrejelzése 2016-ig), a Deutsche Bundesbank 2011. évi jelentése, 95. o. (hatástanulmány; RWA-kezdeményezés), a BaFin 2011. évi jelentése, 1. o. 63 ff. (végrehajtási erőfeszítések; ütemterv), EKB 2012. februári havi jelentése, 28. o. (a bankokra háruló terhek mértéke a Bázel III. bevezetése nyomán), Pénzügyi stabilitási jelentés 2012, 90. o. (anticiklikus tőkepuffer a hitelekre), EKB 2013. áprilisi havi jelentése, 90. o. (a hitelekre vonatkozó anticiklikus tőkepuffer), EKB 2013. áprilisi havi jelentése, 1. o. (Bázel III. 83 ff. (a Bázel-II likviditási szabályai a monetáris politikával összefüggésben; sok fontos magyarázat; áttekintések), a Deutsche Bundesbank 2013. júniusi havi jelentése, 57 ff. o. (végrehajtási problémák; nagyon sok részletet részletesen kifejtve).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/