Általában olyan szerződés, amelynek keretében egy magáncég hosszabb időre feladatokat vesz át az állami szektortól, mivel a magánirányítású vállalat költséghatékonyabban tudja ellátni ezeket a feladatokat. – Különösen az infrastrukturális projektek – és itt is elsősorban az új útépítések – közös finanszírozása egyrészről a bankok, másrészről az állami hatóságok által; mindkét partner új társaságot hozott létre erre a célra. – A Németországban 2050-re előirányzott tizenöt százalékos PPP-kvóta megvalósítása az infrastrukturális beruházásokban eddig mindenekelőtt a következők miatt nem sikerült: – a vonatkozó szerződések szabványosításának hiánya, – az egyes projektek jövedelmezőségi számításának egységes szövetségi szintű szabályai, – az egyes projektcégek saját tőke beszerzésének kérdései, és nem utolsósorban – az államigazgatás és a szakszervezetek erős ellenállása. – 2005 szeptemberében országszerte jogerőre emelkedett a PPP-k felgyorsításáról szóló törvény, amely javította a PPP-k keretfeltételeit. Különösen az állami és a PPP-beszerzések esetében teremtettek egyenlő adóügyi elbánást, például azáltal, hogy a PPP-társaságot mentesítették az ingatlanadó és az ingatlanszerzési adó alól. A kockázatkezeléssel kapcsolatos néhány kérdés azonban – a Bázel II-vel kapcsolatban is – még nem teljesen tisztázott. – Lásd társbefektetés, sarokponti befektető, innovációs alap, műemléképítési hitel. – Vö. a BaFin 2006-os éves jelentése. 147. o. (az ilyen alapok számára tervezett könnyítések); Economic Issues 40: Public Investment and Public-Private Partnerships.
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/