Gazdasági értelemben a munkáltatók által egy adott időszakban a munkavállalóknak kifizetett összes bérrel kapcsolatos kiadás összege (az Eurostat [az Európai Közösség statisztikai hivatala] meghatározása szerint “a munkáltatók által a munkavállalók foglalkoztatása céljából viselt alapvető kiadások”. Ide tartoznak a munkavállalói jövedelmek, a pénzbeli és természetbeni bérekkel és fizetésekkel, a munkaadói társadalombiztosítási járulékokkal és a munkaadókat terhelő adókkal együtt, amelyeket munkaerőköltségnek tekintenek, levonva a kapott támogatásokat, de nem tartoznak ide a szakképzési költségek és egyéb kiadások, mint például a munkaerő-felvételi költségek és a munkaruhára fordított kiadások). – A központi bankok inflációs elemzésük során különös figyelmet fordítanak a munkaerőköltségekre. Ennek oka, hogy az euróövezetben a hozzáadott érték mintegy hetven százalékát a szolgáltatások adják. Ezért a piaci – mint például a kereskedelem, a közlekedés vagy a pénzügyi szolgáltatások – és a nem piaci – mint például a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy; ezek aránya a szolgáltatási szektorban ötvenöt százalék – munkaerőköltségek a szolgáltatásokban a figyelem középpontjában állnak. – Lásd kiigazítás, szimmetrikus, egy főre jutó jövedelem, munkaerőköltség, munkanélküliségi ráta, Balassa-Samuelson-hatás, béren kívüli juttatások, kollektív keresetek indexe, Lidl-pénz, bérmerevségek, fajlagos munkaerőköltség, minimálbéres munkanélküliség, bevándorlás, kétpilléres elv. – Vö. részletesen az EKB 2005. szeptemberi havi jelentése, 56. o. (meghatározások, áttekintések, magyarázatok a két terület közötti bérek eltolódásáról), az EKB 2007. júniusi havi jelentése, 87. o. (a bérköltségek alakulása a közszférában az egyes euróövezeti államokban; áttekintések), a Deutsche Bundesbank 2009. áprilisi havi jelentése, 17. o. (itt is a minimálbérek problémája), az EKB 2010. májusi havi jelentése, 64. o. (lásd még: “A bérköltségek alakulása a közszférában az egyes euróövezeti államokban”). (a bérek 2005-2009 közötti alakulásának összehasonlítása az euróövezet és az USA között; intézményi különbségek; áttekintések), a Deutsche Bundesbank 2010. októberi havi jelentése, 70. o. f. (a munkaerő volumene és a bérköltségek közötti összefüggés 1970 óta; áttekintések), az EKB 2012. márciusi havi jelentése, 112. o. (3. megjegyzés: a bérköltségek tizenöt százalékos csökkenése hét év után a bruttó nemzeti termék nyolc százalékos növekedéséhez vezet).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/