A beépített – néha az építésre kész és beépítetlen – földterületek árának gyors és erőteljes emelkedése, – amely nem magyarázható az ingatlanpiac szokásos keresleti és kínálati viszonyaival, és – amely így átmeneti spekulatív vásárlásokra utal, – amelyeket előbb-utóbb hirtelen nagyarányú eladások követnek. – Az ingatlanbuborékok mérséklése érdekében világszerte növelni kellene az ingatlanvásárlókra vonatkozó tőkekövetelményeket; pontosabban: olyan hitelezési korlátok megállapításával, amelyek attól függnek, hogy az ingatlanárak milyen gyorsan emelkedtek egy bizonyos időszak alatt. Az ilyen korlátokat vagy közvetlenül a világ összes szabályozó hatóságának kellene bevezetnie, vagy közvetve, a hitelező bankokra vonatkozó kockázattal súlyozott finanszírozási szabályokon keresztül. Ha minden országban ugyanazt a politikát alkalmaznák, ez csökkentené a likviditást, amelyet a vevők az eszközár-boom táplálására használnak. – Természetesen a pénzügyi történelem arra tanít bennünket, hogy különösen a kisbefektetők, akik eufórikus profit- és vagyonvárakozásokkal rendelkeznek, nem hagyják, hogy bármi vagy bárki megállítsa őket; a buborékok ezért mindig újra elő fognak fordulni. – A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jegybank kamatemelései aligha tartják vissza az ingatlanspekulánsokat. Egy ilyen politika azonban súlyosan érintené a gazdaság számos olyan ágazatát, amely kapacitásainak fejlesztéséhez vagy bővítéséhez megfizethető hitelekre támaszkodik. Ezeknek a beruházásoknak az akadályozása előbb-utóbb kihatással kell, hogy legyen a vállalkozások versenyképességére. Ez viszont különösen a foglalkoztatásra van hatással. – Lásd részvénybuborék, célzás, eszközalapú, építési beruházás, építési telek, betonarany, buborék, spekulatív, tőzsdei árfolyam, boom-bust ciklus, carry trades, önelégültség, defláció, rossz, dotcom buborék, Erstraten default clause, kereskedelmi ingatlanok, aranyár, Utólagosság, Home Mortgage Disclosure Act, jelzálogadósság, ingatlan hitelkorlátozás, ingatlanfedezet, üresedési ráta, piaci intelligencia, központi bank, bérleti hozam, jelzálogtőke kivonás, alacsony kamatpolitika, nulla kamatláb, ingatlanbefektetési alap, elnyomás, pénzügyi, visszacsatolás, pánikszerű eladás, portfólió átrendeződés, subprime válság, alátámasztás, vagyonhatás, lakástulajdon, kamatelosztási funkció, kamatösztönzés, kamatláb-különbözet, kamatláb, alacsonyan tartott kamatláb. – Vö. az EKB 2005. áprilisi havi jelentése, 53. és azt követő oldalak, A Deutsche Bundesbank 2007. júliusi havi jelentése, 15. o. (az ingatlanpiac és a pénzkereslet közötti összefüggés; számos áttekintés), az EKB 2010. szeptemberi havi jelentése, 60. o. (az ingatlanpiac az euróövezetben 1997 óta; áttekintések), az EKB 2010. novemberi havi jelentése, 75. o. (az eszközbuborékok tankönyvi bemutatása), 75. o. (az eszközbuborékok ismertetése). 96 f. (pénzkereslet és ingatlanvagyon), Pénzügyi stabilitási jelentés 2011, 43 f. o. (németországi ingatlanpiac stabil; áttekintések), 67 ff. o. (részletes értekezés számos áttekintéssel; összehasonlítások az USA-val; fennmaradó bizonytalanságok), Pénzügyi stabilitási jelentés 2013, 17. o. (lakóingatlanok árának emelkedése; veszélyek).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/