eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (németül általában így nevezik; ritkábban eszközfedezetű értékpapírként is)

Refinanszírozásra használt, speciálisan létrehozott értékpapírok, amelyek mögött hasonló eszközök egy csoportja áll (pl. nyújtott jelzáloghitelek, lízingkövetelések, hitelkártya-követelések vagy akár egy életbiztosítási portfólió; együttesen általában követelésportfóliónak, eszköznek nevezik). – A kibocsátott értékpapírok adósságszolgálatát a pool bevételei fedezik. Az alapul szolgáló kockázatok széles körű diverzifikációja révén ezek az értékpapírok összességében alacsonyabb kockázattal rendelkeznek, mint az eredetileg értékpapírosított követelések. – Az ABS-tranzakciók révén a bankok (kezdeményezők) mérlegéből származó hitelek teljes egészében átkerülnek a befektetőkhöz egy valódi értékpapírosítás során. Ez egyben a kockázatokat is átviszi az ABS hitelezőire, és felszabadítja a bankok hitelkereteit. Az ABS eszköze tehát a bankok kockázatkezelésében is fontos, másrészt viszont a felügyeleti hatóságok Argus szemmel figyelik. – Alapvető formájukban az ABS-ek előre rendelkeznek az eszköz “követelésportfólió” értékesítéséről egy kifejezetten erre a célra alapított társaságnak. E különleges célú gazdasági egység feladata kizárólag a követelésportfólió megvásárlásából és refinanszírozásából áll, olyan értékpapírok kibocsátásával, amelyeket a követelésportfólió mint eszköz biztosít. – Az ABS-ek elvileg jegybankképes eszközöknek minősülnek. Az EKB 2010 decemberében azonban úgy döntött, hogy az ABS-ekre vonatkozóan egyedi hitelszintű tájékoztatási követelményeket vezet be, kezdetben a magánlakás-lakáscélú jelzáloghitelekből származó követelésekkel fedezett értékpapírokra (lakossági jelzálogfedezetű értékpapírok), majd fokozatosan az összes ABS-re vonatkozóan. 2013 szeptemberében például bevezették a hitelkártya-követelésekkel fedezett ABS-ek egyedi hiteladataira vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget. Az eurorendszerrel folytatott ügyletek fedezeteként szolgáló ABS-ekre vonatkozó további követelményeket az EKB 2014-ben jelentette be, és ezekről az EKB vonatkozó weboldalain lehet tájékozódni. – Az ABS-eket mérgező eszközként démonizálták, és a másodlagos jelzálogpiaci válságért okolták. Könnyű azonban belátni, hogy nem az ABS-ek mint olyanok váltották ki a másodlagos jelzálogpiaci válságot, hanem a velük való visszaélés. – Lásd ABS-alapok, eszközök, illikvid, szervező, autóhitel, értékpapírosított, back-to-originator posztulátum, collateralised debt obligations, conduit, egyetlen kezdeményezővel történő értékpapírosítás, beágyazott értékpapírosítás, végső befektető, első veszteségtranche, hitelnyújtás, hitelek értékpapírosítása, magánmárkás eszközfedezetű értékpapírok, lakossági jelzálogfedezetű értékpapírok, egyetlen tulajdonos, egyetlen hitelező. Likviditási konstrukció, adósságfedezeti mutató, kötvény, fedezett, subprime válság, true sale értékpapírosítás, értékpapírosítási papírvisszatartás, lakáshitelek, értékpapírosított, fedezet, vállalati hitelek, értékpapírosított, értékpapírosítási struktúra, kamatláb befagyasztás, speciális célú eszköz. – Vö. a Deutsche Bundesbank 2001. áprilisi havi jelentése, 20. o. f., a Deutsche Bundesbank 2004. áprilisi havi jelentése, 27. o. ff, BaFin 2003. évi éves jelentés, 22. o., 126. o., BaFin 2007. évi jelentés, 80. o. (az eszközfedezetű értékpapírokat az új befektetési rendelet tartalmazza), valamint a vonatkozó BaFin éves jelentés, EKB 2008. februári havi jelentés, 91. o. (az ABS-ek aligha versenyeznek a fedezett kötvényekkel; további előnyök a kibocsátók és a befektetők számára), EKB 2008. februári havi jelentés, 102. o. (az ABS-ek központi banki elfogadhatósága), BaFin 2008. évi jelentés, 2. o. (az ABS-ek központi banki elfogadhatósága), BaFin 2008. évi jelentés, 1. o. (az eszközfedezetű értékpapírokat az új befektetési rendelet tartalmazza). 46. o. (Az IOSCO tanácsot ad az ABS-ekkel való kereskedés átláthatósági szabályairól), az EKB 2011. novemberi havi jelentése, 88. o. (ABS-ek a bankok refinanszírozási szerkezetében; áttekintések), az EKB 2013. szeptemberi havi jelentése, 53. o. (Az ABS-piac újjáéledése a pénzügyi válság után; felügyeleti és jogalkotási intézkedések; áttekintések), a Deutsche Bundesbank 2014. áprilisi havi jelentése, 61. o. (Az ABS-ek használata elfogadható fedezetként).

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/

Zitieren

Merk, G. (Hrsg.): „eszközfedezetű értékpapírok (ABS) (németül általában így nevezik; ritkábban eszközfedezetű értékpapírként is)“. In: Finanz- und Wirtschaftslexikon. https://www.gerhardmerk.de/eszkozfedezetu-ertekpapirok-abs-nemetul-altalaban-igy-nevezik-ritkabban-eszkozfedezetu-ertekpapirkent-is/ (Stand: 10.09.2022).

Die von Universitätsprofessor Dr. Gerhard Merk begründete Sammlung wird seit Herbst 2014 von Professor Dr. Dr. h.c. Eckehard Krah redaktionell fortgeführt und um neue Begriffe ergänzt. Sollten Sie Fehler entdecken oder sonstige Hinweise haben, schreiben Sie an: info@ekrah.com

7 Seitenaufrufe dieser Seite