Az EUMSZ 114. cikke alapján 2015 elején létrehozandó döntéshozó szerv, amely elrendelheti a fizetésképtelen intézmények szanálását. A bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv és az egységes szanálási mechanizmust létrehozó kapcsolódó rendelet révén a döntéshozatalt nemzeti szintről európai szintre helyezik át. – Az intézmények befizetéseiből táplálkozó alap a finanszírozáshoz szükséges források előteremtését szolgálja. Részletesen a következők érvényesek: – Az európai bankfelügyelet során az EKB felhívja a figyelmet arra, hogy az euróövezetben egy bank súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd, és fel kell számolni. – A bank szanálását az EKB, az Európai Bizottság és az illetékes nemzeti hatóságok képviselőiből álló egységes szanálási tanács, a Szanálási Tanács készíti elő. Ez a bizottság széleskörű hatáskörrel rendelkezik az intézmény szanálásának lépéseinek meghatározása tekintetében. – A Bizottság az Egységes Szanálási Testület ajánlása alapján vagy saját kezdeményezésére dönt arról, hogy egy bankot szanáljon-e, és ha igen, mikor. A Bizottság meghatározza a szanálási eszközök és az Alap alkalmazásának kereteit is. – A nemzeti szanálási hatóságok az Egységes Szanálási Testület felügyelete mellett hajtják végre a szanálási terveket. Az Egységes Szanálási Testület felügyeli a szanálási folyamatot. Figyelemmel kíséri a nemzeti szintű végrehajtást a nemzeti szanálási hatóságok által, és közvetlenül végrehajtási utasítást adhat ki a fizetésképtelen bankoknak, ha egy nemzeti szanálási hatóság nem tesz eleget egy határozatnak. – Létrejön az Egységes Szanálási Alap (SRF), amely az Egységes Szanálási Testület ellenőrzése alá tartozik. Ez biztosítja, hogy a bankok szerkezetátalakítása esetén középtávú finanszírozás álljon rendelkezésre. Az alapot a bankszektor hozzájárulásaiból finanszírozzák. Ennek az alapnak a részleteit egy kormányközi megállapodás szabályozza, nem pedig az európai jog. – Az SRM-et Németországban jogi szempontból kritika érte. Az EUSZ 5. cikkének (1) bekezdése és az EUMSZ 7. cikke szerint minden olyan hatáskör, amelyet a szerződések nem ruháznak át az Unióra, továbbra is a tagállamoknál és így a parlamenteknél, mint a szerződések irányítóinál marad. Ezt a demokrácia elve is megköveteli, és mindaddig, amíg az Európai Parlament nem az egyenlő választójog elvei szerint áll össze. Jelenleg egy olyan nagy tagállamból, mint Németország, származó szavazó szavazatának súlya 11-szeresére csökken egy olyan kis tagállamból, mint Málta, származó szavazóéhoz képest. – Az Egységes Bankszanálási Alap, amelyből a fizetésképtelen intézményeket táplálják, szintén aggodalmakra adott okot. Ennek az alapnak az a célja, hogy újraossza a kockázatokat a tagállami bankok és részvényeseik, valamint mindenekelőtt betéteseik – azaz a megtakarítók – között. – Lásd szanálhatóság, befektetési felelősség, mentőcsomag, bank, rendszerszintű, bankmentés, bankmentő törvény, banktestamentum, bankunió, bazooka, hídintézmény, betétesi felelősség, G-Sifi, hitelezői elsőbbség, erkölcsi kockázat, válságban lévő bankok számára létrehozott vészhelyzeti alap, mentés, mentőernyő, árnyékállam, stabilitási alap, európai, túl nagy a csődhöz elv, transzferunió, szerződéses megfelelés, bizalmi buborék, zombi bank, kényszer átváltható kötvény. – Vö. a Deutsche Bundesbank 2013. évi éves jelentése, 36. o. (részletes bemutatás; jogi források), a Deutsche Bundesbank 2014. júniusi havi jelentése, 31. o. (a szanálási mechanizmus részletes bemutatása; áttekintések (51. o.: a döntéshozatali folyamatok sorrendje az SRM-ben); fontos hivatkozások a jogi forrásokra a jegyzetekben).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/