Általánosságban a szerződő fél által jóváírásként nyújtott juttatás, bónusz, külön kifizetés, különösen – egy vállalat, jelen esetben kedvezmény vagy reklámpénz, – egy biztosító, jelen esetben a rendszeres fogorvoslátogatások igazolása, vagy – az állam, jelen esetben a rosszul tanuló fiataloknak tanulóhelyet biztosító vállalatok támogatása, a szakzsargonban “balfékprémium” néven ismert. – Egy részvénytársaság által kifizetett rendkívüli osztalék (dinnye). – A szokásos fizetésen felül a vállalat és különösen a bankok vezetőinek fizetése; eredetileg a nyereség felosztása, ma már gyakran a nyereségtől függetlenül fizetik. 2008-ban például a svájci Union Bank of Switzerland (UBS: Svájc legnagyobb, globálisan működő bankja) 19,7 milliárd svájci frank veszteséget szenvedett el a másodlagos jelzáloghitel-válságot követő pénzügyi válság során, és többek között a svájci államnak kellett kisegítenie 6 milliárd svájci frankkal. Ennek ellenére a vezetők 2,2 milliárd svájci frank bónuszt kaptak. Az Egyesült Államokban a pénzügyi szektorban a bónuszokat általában nem a nyereségből, hanem a forgalomból fizetik ki, ezért az intézmények akkor is fizethetnek (magas) bónuszokat, ha veszteséget termeltek. – Az Egyesült Államok főügyésze 2009 nyarán kiszámolta, hogy az USA új legnagyobb bankjait 2008-ban összesen 175 milliárd dollárral kellett az államnak kisegítenie. Ebben a válságévben azonban valamivel több mint 32 milliárd dollárnyi bónuszt fizettek ki a vezetőknek. Így az állami támogatás majdnem minden ötödik dollárja az adófizetők pénztárcájából a bankárok számlájára került. Ezért néhány országban joggal rendelték el, hogy a pénzügyi szektorban a kompenzációs ösztönzőknek többé nem szabad figyelembe venniük az egyének vagy csapatok múltbeli “sikereit”, hanem a jövőbeni teljesítményt is, és ezért csak visszamenőlegesen kell kifizetni őket. – A bónuszrendszerek általában csak a rövid távú sikerre irányultak. Ezért egy bankár számára tökéletesen ésszerű volt, hogy a legmagasabb kockázatokat vállalja a magas hozam elérése és a megfelelő bónuszok (“gyorspénz”) érdekében. Kudarc esetén a bankár csupán az alapfizetésére szorult vissza. Ez egy kiváló példa arra, hogy a felelősség korlátozása hogyan vezet felelőtlen üzleti magatartáshoz (gondatlan üzletvitel). – Tanúsítványok esetében a vevőnek a szerződés alapján járó nyereség. – Lásd befektetési kötelezettség, ösztönző rendszer, banki szidás, fizetés, bónusz, bónusz sapka, bónusz rendszer, Citigroup bónusz rendszer, fix díj, garantált jutalék, hálapénz, kézfogás, arany, nagy potenciál, gyors pénz, díj, forró pont, intézményi javadalmazási rendszer, vadászdíj, alacsony teljesítményű, vezetői javadalmazás, visszaélésszerű, milliós sír, munkavállalói elszámoltathatóság, erkölcsi kockázat, bónusz, visszatérítés, alvópénz, szarházi, bónusz, túl nagy ahhoz, hogy megmentsék elv, alulteljesítés, javadalmazás, javadalmazási rendszer, veszteségelnyelés, személyes, biztosítási javadalmazási szabályozás. Könyvvizsgálat előtti ellenőrzés, igazgatótanácsi javadalmazás, citromkereskedelem. – Vö. a BaFin 2009. évi éves jelentése, 252. o. (a felügyeleti hatóság is nagyvonalú bónuszokat osztogat alkalmazottainak), a BaFin 2013. évi éves jelentése, 106. o. (hiányosságok a javadalmazási rendszerek ellenőrzésében).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/