Bazárgazdaság

A kifejezés 1990-ben alakult ki a globális gazdasági kölcsönös függőség kritikájával kapcsolatban. Eszerint a német árukat nagyrészt olcsó külföldi országokban gyártanák, és csak a “Made in Germany” bélyegzővel látnák el őket. – Ez azonban nem felel meg a tényeknek. 2005-ben minden egyes exportált euróból 57 cent hozzáadott érték Németországban maradt. – Lásd közvetlen befektetés, globalizáció. – Vö. a Deutsche Bundesbank 2006. szeptemberi havi jelentése, 49. o. (a közvetlen beruházások hatása a hazai foglalkoztatásra, áttekintéssel), a Deutsche Bundesbank 2014. márciusi havi jelentése, 49. o. (a közvetlen beruházások és a hazai beruházási tevékenység közötti kapcsolat; áttekintés; hivatkozások), a Deutsche Bundesbank 2014. júliusi havi jelentése, 65. o. (német közvetlen beruházások világszerte: áttekintés).

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/

Zitieren

Merk, G. (Hrsg.): „Bazárgazdaság“. In: Finanz- und Wirtschaftslexikon. https://www.gerhardmerk.de/bazargazdasag/ (Stand: 10.09.2022).

Die von Universitätsprofessor Dr. Gerhard Merk begründete Sammlung wird seit Herbst 2014 von Professor Dr. Dr. h.c. Eckehard Krah redaktionell fortgeführt und um neue Begriffe ergänzt. Sollten Sie Fehler entdecken oder sonstige Hinweise haben, schreiben Sie an: info@ekrah.com

15 Seitenaufrufe dieser Seite