Általánosságban a harmadik felek által történő adósságkönnyítés útján történő megmentés (olyan helyzet, amikor egy csődbe ment vagy majdnem csődbe ment szervezet, például egy vállalat vagy egy bank, új likviditási injekciót kap, hogy rövid távú kötelezettségeinek eleget tegyen). Megkülönböztetünk – magánmentést, amikor egy vállalatot, például egy bankot egy másik intézmény, a központi bank, az állam ment meg a fizetésképtelenségtől, – belföldi mentést, amikor egy állami intézmény – önkormányzat, kerület, állam, állami vállalat – fizetőképességét egy másik állami szerv segítségével törik meg, és – nemzetközi mentést, amikor egy államot egy másik állam vagy nemzetközi szervezetek, például a Nemzetközi Valutaalap támogat. – Az EU-Szerződésben (az EUMSz. 125. cikke) szerepel egy, a kimentést kizáró záradék: a Közösség nem felel a tagállamok közintézményeinek adósságaiért. Igaz, sokan kezdettől fogva attól tartottak, hogy vészhelyzetekben az Európai Parlament megfelelő határozatával kivételt lehet tenni. – A 2007-es másodlagos jelzáloghitel-válságot követő pénzügyi válság során szó volt arról, hogy az EU Bizottsága kötvényeket bocsát ki, amelyek bevételét olyan államoknak adnák át, amelyek maguk is alig élveznek bizalmat a tőkepiacon. Lehetségesnek tartották azt is, hogy az EKB az árfolyam stabilizálása érdekében államkötvényeket vásároljon a másodlagos piacon – az EU-Szerződés szerint az elsődleges piacon ezt kifejezetten tiltja -, amit meg is tett. Ezek az intézkedések azonban ellentétesek a no-bail-out záradék szellemével, amelynek célja az erkölcsi kockázat megelőzése állami szinten. A csábítás az, hogy a nemzeti kormányok hajlamosak lesznek laza költekezésre, ha számíthatnak arra, hogy más tagok átvállalják adósságuk egy részét. A “versenyfutás a költségvetési fegyelmezetlenség felé” lenne a következmény, és a nemzetgazdaság szükséges kiigazításait így elhalasztanák. – Ezért az ilyen jellegű, szigorúan ellenőrzött feltételekhez (feltételesség) kötött pénzügyi támogatásért továbbra is kizárólag a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felel. A 2009. április 2-i londoni G20-csúcstalálkozón hangsúlyozták az IMF e feladatát, és ezért jelentősen megnövelték az IMF pénzügyi forrásait. – Lásd szanálási mechanizmus, egységes, AIG-ügylet, félelem, perverz, vélelem, központi bank, kivásárlás, központi bank, aval, bank, rendszerszintű, bankmentés, bankmentés, bankmentés, fordított, bankunió, mérlegkiigazítás, bazooka, garancia, deficitfinanszírozási tilalom, Finnország, eurókötvények, közös, európai pénzügyi stabilizációs eszköz, Európai Monetáris Unió, alapvető hiba, függő követelés, EKB bukása, garancia, pénzpiaci műveletek, végső hitelező, Giips-államok, államilag garantált kötvény, kormányzati spreadek, egyenrangú nyomás, Kaldor-Hicks-kritérium, bérpolitika, koordinált, erkölcsi kockázat, nukleáris opció, C-terv, politikai bilincs, politikai mulasztás, mentőcsomag, kockázatmegosztás, hozamideológia, árnyékállam, adósságtörlesztési paktum, európai, biztonsági háló, globális, egységes likviditási keret, stabilizációs mechanizmus, európai, stabilitási alap, európai, készenléti hitel, transzferunió, újraelosztás, központi banki indukció, vagyonadó, Adósság-termékenység kapcsolat, szerződéshűség, bizalmi buborék, növekedés-adósság ténye, történelmi, monetáris unió 2. kétirányú opció, kényszer kisajátítás, kényszer átváltható kötvény. – Vö. a Deutsche Bundesbank 2010. májusi havi jelentése, 12. o., 67. o. (Az európai stabilizációs mechanizmus keretében nyújtott garanciák kritikája).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/