Egy vállalat hitelezői általában és egy intézmény hitelezői különösen osztoznak a veszteségekben. – Államcsőd esetén a hitelezők a fizetésképtelen ország (külföldi) adósságait egy bizonyos elosztási kulcs (felosztási alap) szerint átvállalják. – Az egységes szanálási mechanizmus keretében létrehozott, bajba jutott intézmény veszteségeinek közvetlen átvállalása. Ebben az esetben a tulajdonosoknak és a nem biztosított hitelezőknek kell megfizetniük a veszteségeket, valamint a bank stabilizálásának költségeit – szemben a bail-outtal, azaz a hitelezők kívülről érkező pénzügyi segítséggel történő kielégítésével. Bail-in esetén a bankkal szembeni követeléseket leírják vagy átalakítják. A bankban már meglévő tulajdonjogok ezáltal felhígulnak, vagy akár meg is szűnnek. A hitelezőknek ezért le kell mondaniuk követeléseikről, és cserébe tulajdonjogot kapnak az intézményben. Az adósságtőke saját tőkévé alakításával a bank így feltőkésíthető. – A bail-in példája a ciprusi bankmentés, ahol a 100 000 euró feletti betéteket a “Bank of Cyprus”-nál a bank részvényeire cserélték, mintegy felét. – Lásd: befektetési felelősség, mentőcsomag, adósságtörlesztési paktum, európai, veszteségmegosztási rendszer, kényszer átváltható kötvény. – Vö. a 2013. évi pénzügyi stabilitási jelentés, 30. o. (a bankok mentőcsomagja csökkenti a fertőzési hatásokat), a Deutsche Bundesbank 2014. júniusi havi jelentése, 39. f. o. (az egyes lépések leírása; áttekintés).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/