Einheitlicher Europäischer Zahlungsverkehrsraum): Az EU Bizottsága által eredetileg 2002-ben kitűzött cél, amely szerint a 12 500 euróig terjedő határokon átnyúló átutalások árait – akár hitelkártyával, betéti kártyával, banki átutalással, beszedéssel vagy más módon – 2003. július 1-jével összhangba kell hozni az euróövezeten belüli belföldi árakkal. Miután ez a cél különböző okokból – mindenekelőtt szervezési okokból – nem valósult meg, a bevezetésre 2008. január 28-án került sor, és immár valamennyi fizetési műveletre kiterjedt. Emellett szigorú szabályrendszert hoztak létre a zökkenőmentes technikai folyamat garantálása érdekében. – A SEPA bevezetését nem kevesebb, mint 31 európai országban az euróval egyenrangúvá tették. Végül is ez alapvető változást jelentett a gyakran évszázadok óta működő nemzeti elszámolási rendszerekben is, ami az egész EU-ra kiterjedő harmonizációhoz vezetett. Ez az európai kártyaszövetség előfeltétele is. – Addig évente mintegy 60 milliárd tranzakciót dolgoztak fel az uniós országok bankszámláin keresztül, különböző technikai rendszereken és a nemzeti biztonsági előírásoknak megfelelően. A rendszerek általában nem voltak egymással kompatibilisek, hanem “izolált alkalmazások” voltak. A SEPA-ra való átállás a részt vevő bankoknak mintegy tízmilliárd eurójába került. EUR. – Az elektronikus SEPA-val (eSEPA) a következő lépés az euróövezetben a fizetési műveletekre szolgáló valamennyi kommunikációs eszköz – beleértve a mobiltelefonokat és az internetet is – megszervezése. – 2014 februárjától és egy hat hónapos meghosszabbított időszakon belül az átutalásokra és a beszedésekre vonatkozó nemzeti eljárások már nem kínálhatók. 2012. november elején a német Bundestag hivatalosan is megerősítette az egységes európai fizetési térséghez való csatlakozást. – A németországi magánháztartások 2016. február 1-jéig továbbra is használhatják az IBAN helyett a számlaszámot és a bankszámlaszámot a belföldi átutalásoknál.- Lásd: fizetési eljárások, innovatív, Európai Fizetési Tanács, Nemzetközi bankszámlaszám, Payez Mobile, SEPA Tanács. – Vö. részletesen a Deutsche Bundesbank 2005. decemberi havi jelentése, 29. o. (számos áttekintéssel), a Deutsche Bundesbank 2006. decemberi havi jelentése, 98. o. (a projekt helyzete; a kártyatranzakciók elszámolása a rendszerben), a Deutsche Bundesbank 2007. évi jelentése, 110. o. (előrehaladás; erőfeszítések egy páneurópai kártyarendszer felé), a Deutsche Bundesbank 2008. júliusi havi jelentése, 52. o. (a kártyatranzakciók elszámolása a rendszerben). A rendszer fejlődése, áttekintések; SEPA a kártyás fizetésekhez), a Deutsche Bundesbank 2009. évi éves jelentése, 118. o. (folyamatos fejlődés), a Deutsche Bundesbank 2012. januári havi jelentése, 47. o. (részletes bemutatás; számos áttekintés; jogi források), az EKB 2012. évi éves jelentése, 136. o. (részletes bemutatás). (a rendszer javítását célzó különböző intézkedések magyarázata), a Deutsche Bundesbank 2013. decemberi havi jelentése, 29. o. ff. (az euróövezetben a lakossági fizetések részletes bemutatása; számos áttekintés), a 2013. évi pénzügyi stabilitási jelentés, 66. o. (az átállásból nem származik rendszerszintű kockázat), a BaFin 2013. évi éves jelentése, 87. o. f. (a SEPA-val kapcsolatos egyedi kérdések).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/