Általánosságban az a tény, hogy – a magánháztartások többnyire a saját országukból származó javakat részesítik előnyben az importált javakkal szemben (a magánszemélyek a saját országukban előállított javakat részesítik előnyben az importtal szemben); – a magánbefektetők inkább a saját országukból származó értékpapírokat és különösen részvényeket vásárolnak; más néven befektetési kétértelműség. A befektetők úgy vélik, hogy jobban fel tudják mérni erősségeiket és gyengeségeiket; még akkor is, ha a belföldi kitettség kockázata valójában nem alacsonyabb, sőt esetleg magasabb, mint a külföldi értékpapírokba való befektetésé (hajlam a belföldön kibocsátott papírokba való befektetés iránt; az emberek szokás szerint a hazai piacokra összpontosítanak, mert ismerik azokat). – Az európai pénzpiaci integrációval a német befektetők hazai elfogultsága jelentősen csökkent. A másodlagos jelzáloghitel-válságot követő pénzügyi válság során azonban az otthonteremtési hajlam ismét jelentősen megnőtt. – Annak mutatója, hogy a hazai befektetők mennyire tartanak külföldi részvényeket, súlyukkal mérve; néha a piaci érték alapján is kiszámítják. Ha az index száz százalékos, akkor csak hazai értékpapírokat tartanak; ha nulla százalékos, akkor a portfólió összetétele egyenletesen oszlik meg a világban; ha az index negatív, akkor a külföldi értékpapírok felülreprezentáltak. – Lásd: befektetési bizonytalanság, pénzügyi piaci integráció, európai, SEPA Tanács. – Vö. a németországi és külföldi értékpapíreladásokra és -vásárlásokra vonatkozó adatok a Deutsche Bundesbank vonatkozó havi jelentésének statisztikai részében, “Rubrik” Kapitalmarkt”; EKB 2006. novemberi havi jelentése, 15. o. (grafikus áttekintés a belföldi torzításról), Deutsche Bundesbank 2008. júliusi havi jelentése, 20. o. (áttekintés a belföldi torzításról a kiválasztott országokban), Deutsche Bundesbank 2008. decemberi havi jelentése, 20. o. (áttekintés a belföldi torzításról a kiválasztott országokban), Deutsche Bundesbank 2008. decemberi havi jelentése, 15. o. (grafikus áttekintés a belföldi torzításról). 34. o. (a hazai torzítás csökkenése az Európai Monetáris Unióban; hivatkozások), a Deutsche Bundesbank 2009. decemberi havi jelentése, 42. o. (a hazai torzítás az eszközökben), 46. o. (az 5. megjegyzésben a számítási képlet), az EKB 2010. májusi havi jelentése, 41. o. (a pénzpiaci integráció, valamint a pénzügyi válság hatása a hazai torzításra; számos áttekintés; hivatkozások).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/