Credit default swap, CDS (németül Kreditausfall-Swap vagy Kreditausfall-Versicherung)

1994-ben bevezetett pénzügyi termék a kötvények vagy hitelek nemteljesítési kockázatainak piacra dobására (kétoldalú tőzsdén kívüli szerződés, amelyben az eladó vállalja, hogy egy meghatározott hitelesemény bekövetkezése esetén fizetést teljesít a vevőnek egy fix kifizetésért vagy fix kifizetések sorozatáért cserébe).- Az alap – a mögöttes eszköz – a kereskedhető adósság. A CDS tehát a mögöttes eszközből származó termék: származtatott termék, és gyakorlatilag a nemteljesítési kockázat biztosítási díja, a hitelkockázat átruházása. Ez pontosabban azt jelenti: csak a kockázattal kereskednek, de nem is – ahogy még a tankönyvekben is olvasható! – a hitel egésze. – A CDS megkötésével a fedezet eladója (fix kamatlábú fizető) vállalja, hogy egy pontosan meghatározott hitelkockázati esemény bekövetkezése esetén – általában a Nemzetközi Swap- és Derivatügyletek Szövetségének (ISDA) keretszerződéseire hivatkozva – kompenzációs kifizetést teljesít a fedezet vevője (változó kamatlábú fizető) számára. Cserébe prémiumot kap a védelem vevőjétől. A prémium összege elsősorban – az átruházó, azaz a referenciaadós hitelképességétől, – a szerződés futamidejétől, – a hitelesemény pontos meghatározásától, mint például nemteljesítés, részleges nemteljesítés, teljes nemteljesítés stb. függ: nemteljesítés, részleges nemteljesítés, teljes nemteljesítés, és – a kockázatvállaló hitelképessége. – A CDS-ek prémiuma időközben a vállalatok, bankok, sőt az államkötvények esetében egész országok hitelminőségének széles körben megfigyelt mutatójává vált. A CDS-ekkel továbbra is tőzsdén kívül kereskednek; ez lehetővé teszi, hogy mindkét fél nagyon egyedi, nem szabványosított kéréseket nyújtson be. A CDS-piac gyakran előre jelzi a hitelminősítések leminősítését. – A CDS-ek volumene a 2002-es 1 000 milliárd USD-ről 2005 végére 17 000 milliárd USD-re emelkedett, és 2008 őszére 62 000 milliárd USD-re nőtt: ez nagyjából az egész világ bruttó nemzeti termékének nagysága. A hitelkockázat-átruházási piac résztvevői nemcsak bankok, hanem fedezeti alapok és nyugdíjalapok is. – A másodlagos jelzálogpiaci válság óta a központi bankok és a felügyeleti hatóságok fokozott erőfeszítéseket tesznek a CDS-piac átláthatóbbá tételére. A jelentéstételi követelmények alacsonyak voltak, a kereskedés pedig szabályozatlan. Az ellenérdekelt felek, különösen az USA-ban a gyengén szabályozott biztosítótársaságok, a másodlagos jelzáloghitel-válságot követő pénzügyi válság során bajba kerültek. A bankok emiatt jelentős veszteségeket szenvedtek el a kereskedési könyvben szereplő hiteltételekből; és mindezt egy olyan időszakban, amikor az intézményeket megterhelte a speciális célú eszközökből való, nagyrészt illikvid eszközök kivonása. Egyedül az Eurex Credit Clear, amelyet az EU Bizottság nyomására hoztak létre, hozott egy kicsit több szilárdságot erre a piacra. – Lásd: Collateralised Debt Obligation, szintetikus, Credit Default Swap Indices, Euronet, csomópont, hitelderivatíva, fedezetek összevonása, portfólióbiztosítás, minősítés, spekuláció, destruktív, kereskedelmi megbízás. – Vö. a BaFin 2003. évi éves jelentése, 22. o., a Deutsche Bundesbank 2004. decemberi havi jelentése, 43. o. (ott is számos piaci részlet és áttekintés bemutatása), a Deutsche Bundesbank 2005. októberi havi jelentése, 87. o. (a CDS-ek mint a piacnak egy bank hitelképességéről alkotott véleményének kifejeződése; p. 43. o.). 88: a német bankok 2003-2005-ös prémiumai összehasonlításban), a Deutsche Bundesbank 2006. márciusi havi jelentése, 37. o. (a szabályozási környezetre vonatkozó információk is), vö. a BaFin 2007. évi éves jelentése, 31. o. (hirtelen fordulat a CDS-ekben a másodlagos jelzálogpiaci válság nyomán; áttekintés), a BaFin 2008. évi jelentése, 31. o. (a CDS-ek hirtelen fordulata a másodlagos jelzálogpiaci válság nyomán; áttekintés). 46. o. (kereskedés utáni átláthatósági követelmények), BaFin Annual Report 2009, 164. o. ff. (panaszok a Lehman-tanúsítványokkal kapcsolatban), Deutsche Bundesbank Annual Report 2010, 91. o. (prémiumok 2007-2011), BaFin Annual Report 2010, p. 29 (CDS for large German banks 2009 and 2010 Monthly Report of the Deutsche Bundesbank of 2011 November, 45. o. (credit default swap premiums since 2007), BaFin Annual Report 2012, 34. o. (prémiumok 2009 óta), valamint a BaFin vonatkozó éves jelentése, “Economic environment” fejezet.

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/