Zártkörű kibocsátás, más néven saját kibocsátás és zártkörű elhelyezés

olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet az európiacon tevékenykedő intézmények – saját refinanszírozás céljából vagy – ügyfelek nevében – közvetlenül befektetők korlátozott csoportjánál helyeznek el. – Németországban az ügyfelek szűk körének (intézményi befektetők, főként tőkekezelő társaságok és biztosítótársaságok) olyan értékpapírok és különösen kötvények vásárlására irányuló ajánlat, amelyeket nem szándékoznak tőzsdére bevezetni (olyan kibocsátás, amelyet egyetlen vagy néhány befektetőnek ajánlanak fel, szemben a nyilvános ajánlattétellel). Ily módon a kibocsátást nagyon gyorsan és olcsón lehet elhelyezni, mivel a tájékoztató elkészítésével és a tőzsdei bevezetéssel kapcsolatos kibocsátási terhek elmaradnak (a zártkörű kibocsátást gyakran akkor választják, ha a kibocsátó el akarja kerülni a nyilvános kibocsátással járó szabályozás vagy információközlés bonyolultságát). – Tágabb értelemben: korlátozott számú befektető (intézményi befektetők: bankok, tőkealapkezelő társaságok, biztosítótársaságok) ajánlatot kapnak értékpapírok megvásárlására. – Az ilyen kibocsátás keretében kínált befektetési lehetőségek köre sokkal szélesebb és vonzóbb, mint egy tőzsdei értékpapír-kibocsátás, és a pénzügyi eszközök teljes skáláját lefedi, beleértve a mezzanintőke számos formáját is. Különösen a tőzsdén kívüli pénzügyi piacon lehet értékpapírmentes – és így olcsóbb – nem szavazati jogot biztosító részvénybefektetéseket (hosszú távú részvénybefektetéseket) kínálni és forgalmazni, és egyes esetekben jelentős adókedvezményekkel járnak a vállalatok és a befektetők számára. – Statisztikailag a zártkörű kibocsátások aránya 2000 óta folyamatosan emelkedik a tőzsdei kötvénykibocsátáshoz képest, azonban a tranzakciók volumenéről csak becslések vannak, pontos adatok azonban egyelőre nem állnak rendelkezésre. – Lásd kereskedelmi papír, végbefektető, equity kicker, első veszteségtranzakció, katasztrófakötvények, hitelderivatíva, hitelnyújtás, középtávú kötvények, kezdeményező, papír, magántőke-finanszírozás, prospektuskötelezettség, minősített befektetői nyilvántartás, retrocesszió, kockázati tőke, egységes fedezeti alap, jogcím, terrorpapír, true sale értékpapírosítás, értékpapírosítás. Forgalmazás, nyilvános, időjárási derivatívák – Vö. BaFin Annual Report 2004, 183. f. o. (a fedezeti alapok indítására vonatkozó engedély feltételei általában és a zártkörű forgalomba hozatal útján történő forgalmazás), Deutsche Bundesbank Monthly Report of July 2008, 36. o. (a zártkörűen forgalomba hozott kötvények előnyei és hátrányai).

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/

Zitieren

Merk, G. (Hrsg.): „Zártkörű kibocsátás, más néven saját kibocsátás és zártkörű elhelyezés“. In: Finanz- und Wirtschaftslexikon. https://www.gerhardmerk.de/zartkoru-kibocsatas-mas-neven-sajat-kibocsatas-es-zartkoru-elhelyezes/ (Stand: 10.09.2022).

Die von Universitätsprofessor Dr. Gerhard Merk begründete Sammlung wird seit Herbst 2014 von Professor Dr. Dr. h.c. Eckehard Krah redaktionell fortgeführt und um neue Begriffe ergänzt. Sollten Sie Fehler entdecken oder sonstige Hinweise haben, schreiben Sie an: info@ekrah.com

8 Seitenaufrufe dieser Seite