Portugál válság

2011 elején világossá vált, hogy Portugália, az eurorendszer tagja, annyira eladósodott, hogy aligha lesz képes egyedül visszatalálni a pénzügyi egyensúlyhoz. Görögországhoz és Írországhoz hasonlóan egy segélycsomagot kellett összeállítani; Németországnak (kezdetben) 15 milliárd eurós garanciát kellett vállalnia. – Ez heves vitát váltott ki, nem csak Németországban, arról, hogy hogyan kell eljárni Portugália segélyezésével kapcsolatban. A portugál képviselők elfogadhatatlanként utasították el saját szocialista kormányuk programját, amely merev megszorító intézkedésekkel, például a munkaidő meghosszabbításával és a bérek befagyasztásával járt volna. Az a tény, hogy az európai adófizetőktől ismét elvárják, hogy fizessék meg egy olyan ország szerkezetátalakítását, amely évek óta nyilvánvalóan a lehetőségeihez képest túlélte a válságot, bizonyíthatóan a lakosság széles köreiben az Európával szembeni elégedetlenség növekedéséhez vezetett. Az elégedetlenséget különösen Németországban fokozta, hogy – a görög válsághoz hasonlóan – a portugál közvélemény széles körben az “erős” euróországokat, különösen Németországot és Hollandiát hibáztatta saját tehetetlenségéért és kudarcáért. Még akadémiai körökben is szóba került az eurorendszer egyik tagjának kilépése, amelyet addig rendszeresen és sablonosan “képtelenségnek” vagy “kizárt dolognak” minősítettek. – A rossz gazdasági helyzet miatt Portugáliában fokozódott az agyelszívás. Csak 2011-ben több mint 150 000 jól képzett fiatal hagyta el Portugáliát, többségük Brazíliába és Angolába vándorolt. Ez és más körülmények – az innováció nulla: a 2009-ben Európában kiadott 52 000 szabadalomból mindössze 24-et adtak ki Portugáliának – miatt valószínűtlennek tűnik, hogy Portugália belátható időn belül talpra álljon. – Lásd Bail-out, Blame game, ClubMed, Currency swing, Ekart, Eurobondok, közös, Európai Stabilitási Mechanizmus, Exit, Görögország válság, Írország válsága, Minhas-Gerais probléma, Morális kockázat, Szabadalmi kibocsátás, C-terv, politikai bilincs, politikai mulasztás, Szolidaritás, pénzügyi, Stabilizációs mechanizmus, európai, Stabilitási és növekedési paktum, Alapvető hiba, államadósság, hatások, Stabilizációs mechanizmus, európai, Statisztikai hatóság, déli front, transzferunió, adósság-termelőképességi kapcsolat, szerződéses megfelelés. – Vö. a Német Szövetségi Bank 2011. áprilisi havi jelentése, 53. o. (intézkedések a további államadósság-válságok elkerülésére), az EKB 2012. márciusi havi jelentése, 109. o. (a portugál államadósságról; számos áttekintés; különböző előrejelzések), a Német Szövetségi Bank 2014. novemberi havi jelentése, 23. o. (a portugál munkaerőpiac 2008 óta; áttekintések).

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/

Zitieren

Merk, G. (Hrsg.): „Portugál válság“. In: Finanz- und Wirtschaftslexikon. https://www.gerhardmerk.de/portugal-valsag/ (Stand: 10.09.2022).

Die von Universitätsprofessor Dr. Gerhard Merk begründete Sammlung wird seit Herbst 2014 von Professor Dr. Dr. h.c. Eckehard Krah redaktionell fortgeführt und um neue Begriffe ergänzt. Sollten Sie Fehler entdecken oder sonstige Hinweise haben, schreiben Sie an: info@ekrah.com

10 Seitenaufrufe dieser Seite