nem “Alap”, ahogy gyakran olvasható]: A 2010 tavaszi görög válság során az uniós miniszterek úgy döntöttek, hogy közösségi segítséget nyújtanak az euróövezet azon tagjainak, amelyeknek magas a folyó fizetési mérlegük, és amelyek így rendszeresen el vannak zárva a nemzetközi tőkepiacról is – mivel a hitelek visszafizetése kérdéses. Jogalapként az EUMSZ 122. cikke szolgált. Ez lehetővé teszi, hogy természeti katasztrófák vagy rendkívüli események esetén az EU rendkívüli pénzügyi támogatást nyújtson. Kétségtelen, hogy az EUMSZ 122. cikket ebben a határozatban riasztóan túlterjeszkedtek. – Első lépésben az EU Bizottsága piaci hitelt vehet fel, és azt továbbadhatja az érintett országnak; ezeket a hiteleket az EU költségvetése biztosítja. Ha ezek a források kimerülnek, akkor egy második lépésben a tagállamok további pénzügyi támogatásokat vehetnek fel, amelyekért az egyes országok egy bizonyos elosztási kulcs (felosztási alap) szerint garanciát vállalnak. – A támogatás megfelelő jogalapját a német parlament 2010 májusának végén fogadta el. Az EFSF-et szervezetileg a luxemburgi Európai Beruházási Bankhoz (EBI) rendelték. Az EFSF tevékenységeihez nem szükséges az EU-tagállamok külön hozzájárulása. Az EFSF-nek a tagállamok által időarányosan vállalt garanciái kezdetben 2013 közepéig korlátozottak. Sokan kezdettől fogva azt feltételezték, hogy ez a lehetőség állandóvá válik, és hogy a GMU így egyre közelebb kerül a transzferunióhoz. Valójában 2011 márciusában született döntés arról, hogy az ESFS-t egy európai stabilizációs mechanizmus követi. – Az ESFS-t széles körben nagyon kétesnek tartották, mivel rossz ösztönzőket teremt (erkölcsi kockázat), és aligha segíthet az államháztartás rendbetételében. Végül is, hogyan tudna egy ország, amely képtelen kordában tartani az adósságát, hirtelen megváltoztatni a viselkedését, amikor más országok pénzéhez fér hozzá? – Egy másik erkölcsi kockázat problémája is felmerül. Ha van egy válságmechanizmus, amely vészhelyzetben segít egy államnak, az hamis ösztönzőket teremt a magánhitelezők számára, különösen az ilyen országok államkötvényeinek vásárlói számára. A válságkezelésbe való bevonásuk megakadályozhatja őket abban, hogy megvásárolják a jövedelmező – mert alacsony árú – értékpapírokat. Ily módon egy csődbe ment állam nem kapna több pénzt, és kénytelen lenne kiadásait a bevételeivel egyensúlyba hozni. – Lásd: automatikus kiigazítás, befektetői sztrájk, mentőcsomag, hibáztatás, hitel-nemteljesítési csereügyletek összekapcsolása, Európai Adósságügynökség, Európai Stabilizációs Mechanizmus, Európai Monetáris Unió, alapvető hiba, Európai Kincstár, EKB-mérleg, pénzügyi stabilitás, görög válság, egyenrangú nyomás, ír válság, politikai szorítás, politikai mulasztás, mentőcsomag, szolidaritás, pénzügyi, zárolási számla, államadósság-nyomás, Stabilitási és Növekedési Paktum, alapvető hiba, transzferunió, adósság-termelékenység kapcsolat, növekedés-adósság ténye, történelmi, kétirányú opció. – Vö. a Deutsche Bundesbank 2010. májusi havi jelentése, 12. o. (az európai stabilizációs mechanizmus keretében nyújtott garanciák kritikája), a Deutsche Bundesbank 2010. novemberi havi jelentése, 11. o. (a megfelelő támogatásokat a problémás országok hiteles konszolidációs intézkedéseinek kell megelőznie), az EKB 2010. decemberi havi jelentése, 89. o. (és a továbbiakban). 89. o. (az EFSM az egyéb támogatások hálójában), a Deutsche Bundesbank 2012. februári havi jelentése, 68. o. és 72. o. (lépések egy európai stabilitási mechanizmus felé), az EKB 2011. júliusi havi jelentése, 91. o. (a pénzügyi szektor válságkezelésének uniós kerete).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/