Egy valutaövezet vagy a világ egészének pénzügyi rendszerében bekövetkező súlyos zavarok, akár a teljes összeomlásig, összeomlásig. – Torzulások – a pénzügyi piac egy szegmensében, mint például a 2007 nyarán az úgynevezett másodlagos jelzáloghitel-válságban az alacsonyabb hitelképességű jelzálogfedezetű értékpapírok esetében, ahol – az ilyen zavarok elkerülhetetlenül mindig átterjednek valamilyen módon a pénzügyi piac más szegmenseire, és – mint a másodlagos jelzáloghitel-válság esetében – hosszú időre szóló, messzemenő következményekkel is járnak. – Ha ez általános bizalomvesztéshez és a tőzsdei árfolyamok erőteljes zuhanásához vezet, csak az állam képes egy megfelelően engedélyezett garanciaalap segítségével fordulatot hozni, és elkerülni a pénzügyi rendszer teljes összeomlását. Amint az a másodlagos jelzáloghitel-válság során kiderült, ilyen helyzetben még az egyes központi bankok is túlterheltek. Még a likviditás bőséges biztosítása önmagában is aligha tudja helyreállítani a pénzügyi piacok zavartalan működésébe vetett bizalmat. – Ez különösen igaz a 2007-től kezdődően a másodlagos jelzálogpiaci válságot követő globális zavarokra, amelyek egyes szakaszait a 2009. évi pénzügyi stabilitási jelentés lépésről lépésre ismerteti. Végső soron a A válság oka a pénzügyi rendszer túlzott rövid távú orientációja. Ez erőteljes hatást gyakorolt a termelésre. Ennek eredményeképpen a 2008-as globális gazdasági teljesítményt legkorábban 2013-ig lehetetlen elérni. Becslések szerint Németország termelési potenciálja két százalékkal csökkent. A kormányok együttesen a globális bruttó nemzeti össztermék több mint negyedét költötték mentőcsomagokra a pénzügyi válság leküzdésére. – A mennyiségi lazítás során a válság leküzdésére tett lépések azt jelentették, hogy a legtöbb országban a megtakarítóknak kellett viselniük az utókövetési költségek nagy részét (oroszlánrészét) a diétás hozamokon keresztül. Számos ország kormányának kellett kisegítenie a csődbe jutott bankokat, ami növelte az államadósságot, sőt egyes országokat (Írország válsága) az államcsőd szélére sodort. Ráadásul az elköltött pénz már nem állt rendelkezésre más célokra – például oktatásra, infrastrukturális beruházásokra. – Lásd fertőzési hatások, banki alapú, bankválság, carry trades, diétás hozam, hároméves tender, betétbiztosítás, európai, Erzsébet-kérdés, pénzügyi válság, elkerülhetőség, pénzügyi válság, terhek, pénzügyi piaci fegyelmező funkció, pénzügyi piaci összeomlás, pénzügyi piaci stabilitás, pénzügyi piaci stabilizációs törvény, félelemtézis, garanciaalap, információs rés, hitelkockázat, hitelezési irányelvek, hitelezési elv, válság, rendszerszintű, válság, központi bankok által kiváltott, fedezeti válság, válságteher-megosztó program, likviditási pool, mark-to-modell megközelítés, egyetértési megállapodás, Murphy törvénye, sürgősségi likviditási támogatás, prociklikusság, mennyiségi lazítás, kockázati kultúra, futás, játékpénz, államadósság-válság, stabilitási alap, európai, rendszerszintű konfliktus, pénzügyi piac, lopakodó politika, tengeralattjáró-hatás, bizalomvesztés, citromkereskedelem. – Vö. az EKB 2007. novemberi havi jelentése, 18. o. (a másodlagos jelzálogpiaci válság átvitele a pénzügyi piac egyes szegmenseire), az EKB 2008. áprilisi havi jelentése, 95. o. (az ECOFIN-Tanács által 2007 októberében elfogadott elvek), a Deutsche Bundesbank 2009. januári havi jelentése, 18. o. (a másodlagos jelzálogpiaci válságnak a pénzügyi piac egyes szegmenseire való átgyűrűzése), a Deutsche Bundesbank 2008. áprilisi havi jelentése, 95. o. 26. o. (a pénzügyi válság mennyiségi lefedettsége a banki hitelezési felmérés keretében; áttekintések), EKB 2009. januári havi jelentés, 18. o. (portfólióátrendeződések a pénzügyi piaci válság nyomán), EKB 2008. évi éves jelentés, 27. o. (az M3-ra gyakorolt hatás; 37. o.): Pénzügyi válság és pénzpiac; áttekintések; 113. o. ff.: monetáris politikai intézkedések), EKB 2009. júniusi havi jelentése, 109. o. f. (az euroövezet külkereskedelmének összeomlása a pénzügyi válság következtében; áttekintések), Deutsche Bundesbank 2009. júniusi havi jelentése, 56. o. f. (a bankjegyek iránti kereslet a pénzügyi válság alatt), Deutsche Bundesbank 2009. szeptemberi havi jelentése, 56. o. (a bankjegyek iránti kereslet a pénzügyi válság idején), Deutsche Bundesbank 2009. szeptemberi havi jelentése, 1. o. (a bankjegyek iránti kereslet a pénzügyi válság idején). 17 ff. (hitelezés a pénzügyi válság alatt; áttekintések), a Deutsche Bundesbank 2009. októberi havi jelentése, 22. o. (az állami beruházások a pénzügyi válságban is jövedelmezőségi számítást igényelnek), a Deutsche Bundesbank 2009. decemberi havi jelentése, 27. o. (a termelési potenciál károsodása), az EKB 2009. évi éves jelentése, 81. o. (a pénzügyi válság alatt). (kormányzati támogatási intézkedések; áttekintések, hivatkozások), Financial Stability Report 2009, 61. o. (a pénzügyi válság veszteségbecslése a subprime-válságot követően), ECB Monthly Report of January 2010, 67. o. ff. (az EKB monetáris politikája a pénzügyi válságban; az egyes intézkedések bemutatása és értékelése), ECB Monthly Report of April 2010, 77. o. ff. (a támogatási intézkedések összefoglaló értékelése; számos áttekintés; hivatkozások), a Deutsche Bundesbank 2010. májusi havi jelentése, 42. o. (a pénzügyi válság hatásai a vállalatokra, a háztartásokra és az államra), az EKB 2010. júniusi havi jelentése, 108. o. (a pénzügyi válság hatásai különösen az euroövezeten belüli tőkeáramlásra; áttekintések), az EKB 2010. júliusi havi jelentése, 93. o. (a pénzügyi válság hatásai különösen az euroövezeten belüli tőkeáramlásra; áttekintések). (A pénzügyi válság hatása a közép- és kelet-európai országokra; számos áttekintés), EKB 2010. októberi Havi jelentés, 17. o. (A pénzügyi válság hatása a világkereskedelemre), EKB 2010. októberi Havi jelentés, 63. o. (Az EKB által a pénzügyi válság során hozott intézkedések: részletes beszámoló; számos áttekintés), EKB 2010. évi éves jelentés, 174. o. (Az EKB által a pénzügyi válság során hozott intézkedések: részletes beszámoló; számos áttekintés), EKB 2010. évi jelentés, 174. o. (A pénzügyi válság hatása a világkereskedelemre). (az EKB részvétele a pénzügyi válság leküzdésében); az EKB 2011. januári havi jelentése, 93. o. (a pénzügyi válság hatása az európai politikai együttműködésre; egyéni impulzusok a jobb nemzetközi együttműködéshez), az EKB 2011. februári havi jelentése, 66. o. (összehasonlítás az 1974-től kezdődő válságokkal; számos áttekintés), a BaFin 2010. évi éves jelentése, 19. o. (a 2010. évi események kronológiája), az EKB 2010. júniusi havi jelentése, 19. o. (a 2010. évi események kronológiája), az EKB 2010. júniusi havi jelentése, 1. o. (a pénzügyi válság hatása az európai politikai együttműködésre). 105 ff (a pénzügyi válság hatása a közép- és kelet-európai országokra; áttekintések), EKB 2011. októberi havi jelentése, 107 ff. o. (a pénzügyi válság tükröződése a nemzeti számlákban), EKB 2012. májusi havi jelentése (a közelmúltbeli pénzügyi válságok részletes, átfogó és mélyreható összehasonlító bemutatása Japánban, az USA-ban és a GMU-ban; számos áttekintés), BaFin 2011. évi éves jelentés, 107 ff. o. 21 ff. o. (a 2011-es események kronológiája), Pénzügyi stabilitási jelentés 2012, 20 ff. o. (a GMU iránti bizalmi válság és annak okai), 32 ff. o.: a német pénzügyi rendszer a pénzügyi válságban; számos áttekintés), a Deutsche Bundesbank 2014. januári havi jelentése, 41 ff. o. (a pénzügyi válság által kiváltott bizalmi válság leküzdése; számos áttekintés; szakirodalmi hivatkozások).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/