Szűkebb értelemben egy nemzeti pénzügyi rendszer kockázati helyzete a kockázatviselő képességéhez viszonyítva, vagyis hogy mennyire képes elnyelni a piaci egyensúlytalanságokat és sokkokat. Ebben az összefüggésben a kockázati helyzetet különböző, főként a felügyeleti hatóságok megállapításaiból származó információk alapján értékelik. A kockázatviselési képesség értékelésénél elsősorban a bankrendszer jövedelmi helyzetére, az egyes intézmények tőkésítettségére és tartalékaira, valamint a meglévő összekapcsolt struktúrákra és védelmi rendszerekre összpontosítanak. – Tágabb értelemben a kereslet és a kínálat összjátéka a globális pénzügyi piacokon, mindenféle zavaroktól mentesen, azzal a céllal, hogy a tőkekínálat a “legjobb fogadóhoz” (a szűkös erőforrások legkedvezőbb elosztásához) kerüljön. – A pénzügyi piacok stabilitása közjó, amelynek biztosítását hivatalos intézményeknek (központi bankoknak vagy felügyeleti hatóságoknak) kell garantálniuk. A mai társadalomban a biztonságos, zökkenőmentesen működő pénzügyi rendszer legalább olyan fontos, mint a működő közlekedési rendszer, az egészségügyi rendszer, a kommunikációs és információs rendszer, a jogrendszer vagy az oktatási rendszer. Még az is vitathatatlan, hogy a pénzügyi piacok stabilitása minden társadalmi rendszer rendezett működésének előfeltétele. Ennek oka, hogy a pénzügyi rendszerben bekövetkező zavarok általában a pénz méretarányos tulajdonságát is érintik. Minden társadalmi rendszerben azonban a pénz a viszonyítási pont az ott felszámítandó árakhoz. – Ma már abban is széleskörű egyetértés van, hogy a pénzügyi stabilitás megőrzését nem szabad a monetáris politika további céljaként kijelölni. Ennek egy független szakpolitikai terület, nevezetesen a makroprudenciális felügyelet és az euróövezet esetében az Európai Rendszerkockázati Tanács feladata kell, hogy legyen és maradjon. – Lásd Bankfelügyelet, európai, KBER makroprudenciális kutatási hálózat, szakosodott bankrendszer, pénzügyi stabilitási mutatók, pénzügyi gyorsító, pénzügyi piac, növekedés jelentősége, pénzügyi stabilitás, pénzügyi stabilitási fórum, monetáris funkciók, elsődleges, jó, köz, piaci fegyelem, pénzügyek tétele, Murphy törvénye, Murphy törvénye, kockázat, rendszerszintű, kockázati profil, stabilitási alap, európai, rendszerkonfliktus, pénzügyi piac. – Vö. a Deutsche Bundesbank 2004. decemberi havi jelentése, 48. o. (a hitelderivatívák által okozott lehetséges zavarok), az EKB 2005. februári havi jelentése, 64. o., az EKB 2004. évi éves jelentése, 118. o., és a továbbiakban, EKB 2005. szeptemberi havi jelentés, 22. o. (a hitelek értékpapírosításának hatása a pénzügyi stabilitásra), EKB 2006. évi éves jelentés, 148. o. (általános; az EKB tevékenységei), EKB 2008. áprilisi havi jelentés, 87. o. (a hitelek értékpapírosításának hatása a pénzügyi stabilitásra), EKB 2006. évi éves jelentés, 148. o. (általános; az EKB tevékenységei), EKB 2008. áprilisi havi jelentés, 87. o. (a pénzügyi stabilitásra vonatkozó uniós rendeletek; részletes bemutatás; számos áttekintés), Pénzügyi stabilitási jelentés 2012, 87. o. (a makroprudenciális felügyeletről Németországban), a Deutsche Bundesbank 2013. áprilisi havi jelentése, 41. o. ff. (makroprudenciális felügyelet Németországban: részletes bemutatás, fontos hivatkozások a jegyzetekben).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/