Olajvezérelt infláció

A 2000 körül kialakult kifejezés arra a tényre utal, hogy az olajárak emelkedésével a gazdaság (szinte) minden ágazatában emelkednek a globális árak. Ennek oka, hogy az olajat számos iparágban feldolgozzák, még a fémiparban is (például az alumíniumgyártásban). Ezenkívül különböző helyettesítési hatások is előfordulnak. A természetes gumi ára például azért emelkedik, mert a kőolajalapú szintetikus gumi helyettesítésére szolgál. Még az urán világpiaci ára is függ a kőolaj árától, mivel az atomerőművek által termelt villamos energia részben helyettesíti a kőolajjal működő erőművek drágább villamos energiáját. – A nyersolaj iránti kereslet idővel növekszik, különösen a fejlődő és újonnan iparosodott országokban, a világ azonos termelési volumene mellett; mindenekelőtt azért, mert – az ott kialakuló ipar nyersolajat fogyaszt, – olyan (helyi) villamos erőművek épülnek, amelyek nyersolajra alapozva termelnek villamos energiát (tüzelőanyag alapú villamos energia), – a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban a korábban domináns kézi munkát fokozatosan gépek váltják fel, – ezekben az országokban egyre sűrűbb közlekedési úthálózat alakul ki, ami növeli a keresletet mindenféle jármű (repülőgép, vasút, hajó, teherautó (CH. Camion), autóbusz) iránt: camionok), autóbuszok (CH: autocars, gyakran csak autók), személygépkocsik). – Az iparosodott országokban a kőolaj árának erőteljes emelkedése a kereslet (relatív) csökkenéséhez vezet; főként azért, mert a helyettesítő termékek (például atomenergia, biogáz, szélenergia, napelemek) és a különböző energiatakarékos technológiák (hőszigetelés, alacsonyabb üzemanyag-fogyasztású motorok) mostanra kicsalogatják a piacra. – Lásd bioüzemanyagok, repedés terjedése, nyomás, dezinflációs, energia-inflációs kapcsolat, olaj-élelmiszer kapcsolat, financializáció, infláció, globális, inflációs kompenzáció, vásárlóerő kiáramlás, klíma- Infláció, szén-dioxid-infláció, bér, indexált, bér-árspirál, olajár, olajár-sokkok, petrodollár, fehérjeinfláció, nyersanyagárak, sokk, strukturális, villamosenergia-ár, másodkörös hatások. 95 ff. o. (esszé alapvető magyarázatokkal és újabb megállapításokkal; áttekintések), EKB 2012. januári havi jelentése, 48 ff. o. (az olajár 1999 óta évente valamivel több mint öt százalékkal emelkedett, ami a HICP-t felfelé hajtotta), Deutsche Bundesbank 2012. júniusi havi jelentése, 2012. 29 ff. o. (az olajár és a gazdasági ciklus kapcsolata; számos részletes áttekintés; hivatkozások), EKB 2013. januári havi jelentése, 45. o. ff. o. (az euroövezet olajimportjának terhei országonkénti bontásban), EKB 2013. májusi havi jelentése, 83. o. ff. o. (az olajár-előrejelzések megbízhatóságára vonatkozó alapelvek; áttekintések; hivatkozások), EKB 2013. októberi havi jelentése, 70. o. f. o. (a fogyasztói üzemanyagárak fiskális vonatkozásai; áttekintés).

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/

Zitieren

Merk, G. (Hrsg.): „Olajvezérelt infláció“. In: Finanz- und Wirtschaftslexikon. https://www.gerhardmerk.de/olajvezerelt-inflacio/ (Stand: 10.09.2022).

Die von Universitätsprofessor Dr. Gerhard Merk begründete Sammlung wird seit Herbst 2014 von Professor Dr. Dr. h.c. Eckehard Krah redaktionell fortgeführt und um neue Begriffe ergänzt. Sollten Sie Fehler entdecken oder sonstige Hinweise haben, schreiben Sie an: info@ekrah.com

16 Seitenaufrufe dieser Seite