Ha a kamatláb a nulla közelében van – a megfelelő jegybanki politika miatt, mint Japánban 2000 körül és az euróválság során a GMU-ban -, akkor a megtakarítási ráta is nullára vagy még az alá fog esni. A hitelkínálat kiszáradhat, mert a befektetők már nem a bankba viszik a pénzüket, hanem a magasabb hozamú befektetések, különösen az ingatlanok felé fordulnak. A vállalatok azonban még nulla kamatláb mellett sem fognak új beruházásokat eszközölni, ha a nyereségkilátások rosszak. De így lesz – az arbitrázsvállalatok kölcsönveszik az olcsó pénzt otthon, hogy azt (magas) kamatlábak mellett külföldön fektessék be, ami az alacsony kamatú ország valutájának árfolyamát lenyomja, és drágítja az importot, – a vállalatok a viszonylag drága hazai munkaerőt – a munkabér és a munkaerő határtermékének arányában mérve – most olcsó gépberuházásokkal helyettesítik, ami munkahelyeket szabadít fel az alacsony bérű ágazatokban, és társadalmilag nem kívánatos, – a viszonylag alacsony hozamú – és így a szűkös erőforrásokért folytatott globális verseny miatt a jövőben kevéssé hasznosítható – beruházásokat ösztönzik, ami viszont a termelés és a késztermékek területén az innovációk rovására megy, végső soron tehát gátolja a gazdasági növekedést. – Mivel a teljes gazdasági termelés a tőkeigényes gyártás javára változik – a munkát tőke váltja fel -, munkahelyek szűnnek meg. – Az adósságdrog rabjai az alacsony kamatlábak mellett még több államkötvény kibocsátására ösztönzik az államokat ahelyett, hogy a bevételeket és a kiadásokat egyensúlyba hoznák, és erősítenék a versenyképességet. – Ezért a nulla kamatláb-politika nem jár előnyökkel. – Lásd feltételezés, központi bank, buborék, spekuláció, carry trades, kisajátítás, hideg, pénzügyi befektetés, széttöredezettség, vezetés, verbális, válság, jegybank által kiváltott válság, likviditási csapda, negatív kamatláb, alacsony kamatpolitika, Phillips-tétel, buborék, spekuláció, ingatlanbuborék, lopakodó politika, boltozatboom, újraelosztás, központi bankok által kiváltott, kamatelosztási függvény, kamatláb-különbözet, kamatláb, alacsonyan tartott kamatláb, kamatgarancia-tartalék, kamatláb-alap. – Vö. az EKB 2012. októberi Havi jelentése, 22. o. (a nagyon alacsony kamatlábak hatása a pénzkeresletre; áttekintések; hivatkozások), Vö. a Pénzügyi stabilitási jelentés 2012, 42. o. (az alacsony kamatpolitika nagyobb kockázatvállalásra ösztönöz; a biztosítótársaságokat különösen érinti az alacsony kamatpolitika).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/