Nemzeti csőd

Az a gazdaság, amely hosszabb időn belül több árut vásárol külföldről, mint amennyit más gazdaságoknak szállít, előbb-utóbb fizetésképtelenné válik, különösen, ha nem rendelkezik elegendő jövedelmező külföldi eszközzel, mint például az USA, Svájc vagy Németország. Ezt felgyorsítja a külföldi befektetők tőkéjének kivonása az adott államból. – 2008 októberében Izland csődbe ment a másodlagos jelzálogpiaci válság nyomán, amely globális pénzügyi válsággá vált. A Nemzetközi Valutaalap 2 milliárd dollár hitelt nyújtott az országnak a legsúlyosabb következmények (éhínség) elhárítására. Azok a német befektetők is érintettek, akik a fizetésképtelen izlandi Kaupthing Bankba fektették pénzüket. – 2010 elején az euróövezethez tartozó Görögország az államcsődhöz közeledett. Az EU és a Nemzetközi Valutaalap által hozott segélyintézkedésekkel sikerült megelőzni a legrosszabbat. – Vitatható, hogy az Európai Monetáris Unió egy tagja államcsődbe mehet-e, de akkor is a magánhitelezők részvételével. A közgazdászok többsége támogatja ezt, hogy megszilárduljon az egyes tagállamok költségvetési felelőssége. Szinte minden politikai döntéshozó minden eszközzel igyekszik megelőzni ezt a lehetőséget. – Lásd: bail-in, központi bank, bail-out, bankmentés, bankmentés, fordított, bankmentési törvény, hibáztatási játék, Európai Monetáris Unió, alapvető hiba, az EKB kegyelemdöfése, görög válság, izlandi bankcsapda, erkölcsi kockázat, C-terv, mentőcsomag, kockázati rangsor, visszacsatolási mechanizmus, adósságklub, adósságdrog, félév, európai, szolidaritás, pénzügyi, fizetőképesség, zárolt számla, államadósság, hatások, Stabilitási és Növekedési Paktum, alapvető hiba, déli front, túl nagy ahhoz, hogy megmentsék elv, transzferunió, szerződéses megfelelés, bizalom. – Vö. a BaFin 2008. évi éves jelentése, 122. o. (A Kaupthing Bank fizetésképtelensége és a betétesekre gyakorolt következmények), 211. f. o. (A Kaupthing csődjét követő befektetői panaszok), BaFin 2009. évi jelentése (A Kaupthing Bank német betéteseinek kártalanítása).

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/

Zitieren

Merk, G. (Hrsg.): „Nemzeti csőd“. In: Finanz- und Wirtschaftslexikon. https://www.gerhardmerk.de/nemzeti-csod/ (Stand: 10.09.2022).

Die von Universitätsprofessor Dr. Gerhard Merk begründete Sammlung wird seit Herbst 2014 von Professor Dr. Dr. h.c. Eckehard Krah redaktionell fortgeführt und um neue Begriffe ergänzt. Sollten Sie Fehler entdecken oder sonstige Hinweise haben, schreiben Sie an: info@ekrah.com

11 Seitenaufrufe dieser Seite