A kockázatkezelési stratégiát egy bizonyos modell feltételezésével hajtják végre. Nem biztos azonban, hogy a modell, amelyen alapul, megbízhatóan tükrözi-e a valóságot. Modellkockázat tehát mindig akkor merül fel, ha a modell feltételezései nem felelnek meg pontosan a valóságnak. – A modellkockázat gyakran idézett példája a részvényhozamokra vonatkozó, számítási szempontból egyszerű normális eloszlás. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a részvények rendkívül negatív árfolyam-ingadozásai sokkal gyakrabban fordulnak elő, mintha a normális eloszlás (Gauss-eloszlás: egy változó adathalmaz elméleti gyakorisági eloszlása, amelyet általában az átlag körül szimmetrikus harang alakú görbével ábrázolnak) érvényesülne. Ennek eredményeképpen a kockázati helyzetet súlyosan alábecsülhetik. – Lásd Worst Case Hedging. – A Deutsche Bundesbank 2007. decemberi havi jelentése, 65. o. (modellkockázat a bankok kockázatszámításával összefüggésben).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/