Az árak állandó emelkedése. Az átmeneti (ágazatspecifikus vagy kiszámíthatatlan) ármozgásokat, mint például mindenekelőtt az olajárat, nem vesszük figyelembe; gyakran nevezik headline-inflációnak is. – Kétségtelen, hogy a harmonizált fogyasztói árindex egyes összetevőinek eltávolítása (amit többször is javasoltak) a monetáris politika szempontjából oly fontos indexet az árváltozások mérésére használhatatlanná tenné. Például az energiaárak és a feldolgozatlan élelmiszerek (két olyan összetevő, amelyek többnyire hiányoznak a maginflációból) húsz százalék feletti súllyal szerepelnek a HICP-ben. Azzal érvelnek (elég meggyőzően), hogy a fogyasztók nem “alappénzből” élnek, hanem például az emelkedő olajárakat teljes egészében a jövedelmükből kell fizetniük. – Másrészt a maginfláció számítását az indokolja, hogy a harmonizált fogyasztói árindexben a tendencia jobban felismerhetővé válik (az élelmiszerek és az energia árai hajlamosak erőteljesen ingadozni, ahogyan az a korábbi évtizedekben is megfigyelhető volt; ez az ingadozás aztán áttevődik az általános árindexre, ami viszont megnehezíti az általános irány, a tendencia értelmezését). – Lásd bázishatás, energia-inflációs kapcsolat, olaj-élelmiszer kapcsolat, pénzkínálat, pénzkínálati fetisizmus, infláció, hazugság- és hamis tézis, élelmiszer, olajár, árstabilitás, fehérjeinfláció, mennyiségi elmélet, nyersanyagárak, sokkok, strukturális. – Vö. az EKB 2001. júliusi havi jelentése, 55. o.; az EKB 2002. júniusi havi jelentése, 38. o., a Deutsche Bundesbank 2005. januári havi jelentése, 24. o., a továbbiakban, EKB 2007. szeptemberi havi jelentése, 66. o. (Az élelmiszerárak hatása a HICP-re; áttekintések), EKB 2007. decemberi havi jelentése, 62. o. (Élelmiszerek a HICP-ben, országonkénti bontásban), EKB 2008. márciusi havi jelentése, 66. o. (Maginfláció 1999-2007; áttekintések; mérési kérdések), EKB 2008. szeptemberi havi jelentése, 13. o. (Élelmiszerár-infláció; áttekintések), EKB 2009. júniusi havi jelentése, 61. o. (Az élelmiszerárak inflációja; áttekintések). A maginfláció mérései az euroövezetben; keresztmetszeti eloszlás; áttekintések), EKB 2010. júniusi havi jelentése, 60. o. (A mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek árai 2007 óta; áttekintések), EKB 2013. októberi havi jelentése, 66. o. (Az élelmiszerárak a világpiacon és az EU-ban; áttekintés; konvergencia tendencia), EKB 2013. decemberi havi jelentése, 68. o. (mélyreható elemzés a maginfláció méréséről). A Deutsche Bundesbank 2014. augusztusi havi jelentése, 13. o. (az élelmiszerárak meghatározó tényezői).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/