Likviditási tényezők, autonóm (autonóm likviditási tényezők)

Az EKB-nál minden olyan hatás, amely nem a monetáris politikai eszközök használatából származik. Ezek közé tartozik – az EKB bankjegyek forgalma, – a lakossági háztartások központi banknál elhelyezett betétei, – a kötelező tartalékolási kötelezettség, valamint a bankok kötelezőt meghaladó, a központi banknál lévő hitelállománya, és – az eurorendszer nettó devizapozíciója. – Lásd a többletlikviditást. – Vö. EKB 2004. évi éves jelentés, 90. o. f., EKB 2006. novemberi havi jelentése, 93. o. (felsorolás; előrejelzés a referenciaérték-allokációval kapcsolatban), Deutsche Bundesbank 2007. júliusi havi jelentése, 16. o. f. (a magasabb likviditási preferencia magasabb készpénzhányadhoz vezet).

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/

Zitieren

Merk, G. (Hrsg.): „Likviditási tényezők, autonóm (autonóm likviditási tényezők)“. In: Finanz- und Wirtschaftslexikon. https://www.gerhardmerk.de/likviditasi-tenyezok-autonom-autonom-likviditasi-tenyezok/ (Stand: 10.09.2022).

Die von Universitätsprofessor Dr. Gerhard Merk begründete Sammlung wird seit Herbst 2014 von Professor Dr. Dr. h.c. Eckehard Krah redaktionell fortgeführt und um neue Begriffe ergänzt. Sollten Sie Fehler entdecken oder sonstige Hinweise haben, schreiben Sie an: info@ekrah.com

11 Seitenaufrufe dieser Seite