A rendelkezésre álló finanszírozás és a felügyeleti hatóságok által előírt stabil finanszírozás aránya. Az NSFR célja annak biztosítása, hogy az intézmények ne függjenek túlzottan a rövid távú és így viszonylag erősen ingadozó (volatilis) refinanszírozási forrásoktól, amelyek nehezen kiszámíthatóak (kiszámíthatatlanok). Más szóval, ösztönzőt teremt a hosszú távú refinanszírozási források nagyobb mértékű felhasználására. – A másodlagos jelzáloghitel-válságból kialakult pénzügyi válság során világossá vált, hogy a pénzügyi piac nagy szűk keresztmetszete nem elsősorban a tőke, hanem az eszközök eladásának és készpénzre váltásának képessége a kedvezőtlen piaci feltételek mellett. Emiatt az EU-ban a bankoknak 2019 elejéig – eredetileg 2012 végét irányozták elő – likviditási pufferük nagy részét – ötven százalék felett, de nem alatt – kemény részvényekben kell tartaniuk. A fennmaradó rész állhat készpénzből, államkötvényekből, kiváló minőségű vállalati kötvényekből és fedezett kötvényekből, például Pfandbriefekből. Az államkötvények esetében az az igény merült fel, hogy csak a magas hitelképességű értékpapírokat ismerjék el, azaz olyan államok értékpapírjait, amelyek a befektetők ésszerű objektív mérlegelése és értékelése után is képesek és hajlandóak visszafizetni a felvett hiteleket. Ez tizenkét hónapos időhorizonton alapul. – Lásd likviditási fedezeti mutató, likviditási válságterv, likviditási puffer, likviditási kockázat, likviditási sokk, likviditási szabályozás, likviditási kockázat, vésztartalék, gyorsráta. Szolvencia, szolvenciafelügyelet, állományalapú megközelítés, forgatókönyvek, kivételes. – Vö. a BaFin 2008. évi éves jelentése, 51. o. (A CEBS felszólít arra, hogy Puffer a tartósan likvidálható eszközökből), 56. o. (A likviditási kockázat kezelésének szabályai), EKB 2009. júliusi havi jelentése, 17. o. (A likviditási puffer növelésének tendenciája a pénzügyi válságban; áttekintések), A Deutsche Bundesbank 2009. évi éves jelentése, 17. o. (A likviditási puffer növelésének tendenciája a pénzügyi válságban; áttekintések), 2009. 99. o. (likviditási puffer mint a rendszerszintű válság elleni védelem), BaFin 2009. évi éves jelentés, 51. o. (CEBS ajánlások a likviditási puffer megfelelő szintjére és összetételére vonatkozóan), BaFin 2010. évi jelentés, 137. o. (részletes szabályozás a MaRisk 2010. évi módosítása során), BaFin 2011. évi jelentés, 137. o. (részletes szabályozás a MaRisk 2010. évi módosítása során), BaFin 2011. évi jelentés, 1. o. 66. o. (a számítás részleteinek meghatározása), valamint a BaFin vonatkozó éves jelentése, “A bankok, pénzügyi szolgáltatók és pénzforgalmi intézmények felügyelete” című fejezet, az EKB 2013. áprilisi havi jelentése, 86. o. (meghatározás), a Deutsche Bundesbank 2013. júniusi havi jelentése, 63. f. o. (az intézmények likviditáskezelésével kapcsolatos követelmények a Bázel III. során), a Pénzügyi stabilitási jelentés 2013, 105. o. (az NSFR nem zárja ki, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok további kötelező likviditási mutatókat határozzanak meg).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/