Általában annak kockázata, hogy nem áll rendelkezésre elegendő likviditás az esedékes kötelezettségek időben történő kiegyenlítéséhez (annak eshetősége, hogy nem áll rendelkezésre likviditás vagy nem használt hitelkeret az esedékes fizetések kiegyenlítéséhez). Ez a kockázat pontos pénzügyi tervezéssel csökkenthető. A megfelelő likviditáskezelésnek biztosítania kell, hogy egy vállalat általában és egy intézmény különösen válság idején is fizetőképes maradjon. – A bankok esetében a lehetséges veszteség elsősorban abból adódik, hogy – a betétesek nagy száma valamilyen okból egyszerre vonja ki betétjeit (kivonási kockázat), és – a bank nem vagy csak megnövekedett költségekkel tudja meghosszabbítani rövid távú hitelfelvételét a bankközi pénzpiacon keresztül (refinanszírozási kockázat); ennek oka lehet például az intézmény leminősítése a hitelminősítő intézetek által. – Általánosságban elmondható, hogy a nagyon nagy, széles körben elágazó intézményeknél magasabb a likviditási kockázat. – Körülbelül 2007 óta ehhez a kockázathoz hozzáadódik az a kockázat is, hogy az eszközöket nem lehet készpénzre váltani, mert a piaci hozzáférés vagy kereslet csökken, ami vagy kizárja az ilyen tételek vásárlását vagy eladását, vagy veszteséges eladást tesz szükségessé. Ez a kockázat különösen nyilvánvalóvá vált a 2007-es másodlagos jelzáloghitel-válság nyomán kialakult pénzügyi válságban. Világszerte sok befektetőnek – köztük fedezeti alapoknak is – hirtelen el kellett adnia eszközeit, ami az árak meredek zuhanásához vezetett. – A likviditási kockázat és a fizetőképességi kockázat megkülönböztetése gyakran okoz nehézségeket. A likviditási kockázat azt jelenti, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre készpénz a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez. Rendszerint azonban egy ilyen helyzetben lévő vállalat hitelt vehet fel a banktól, és így áthidalhatja a likviditási nehézséget. A fizetésképtelenségi kockázat ezzel szemben annak veszélyét jelenti, hogy a kötelezettségek meghaladják az eszközöket, és ebben az esetben aligha nyújt hitelt egy intézmény, és a vállalat csődbe megy. – Lásd összeolvadási kockázat, banki pénzpiac, EURIBOR, függő veszteség, partner, központi, gigabank, LIBOR, likviditási formák, likviditási válságterv, likviditási puffer, likviditási swap, likviditási szabályozás, piacképesség, piaci kockázat, kockázat, banki, kockázat, működési, kockázatkezelés, szolvenciafelügyelet, szolvencia kockázat, határidős kockázat. – Vö. EKB 2002. augusztusi havi jelentése, 60. o., BaFin 2007. évi éves jelentés, 115. o. (a likviditási kockázatok kezelésére vonatkozó új szabályok; a MaRisk 2008 elejétől alkalmazandó a likviditási kockázatokra; gyakorlati tanulmányok), Deutsche Bundesbank 2008. szeptemberi havi jelentése, 59. o. (a likviditási kockázatok kezelése), BaFin 2008. évi éves jelentés, 56. o. (a likviditási kockázatok kezelésére vonatkozó szabályok), 133. o. (az intézmények belső kockázati modelljeinek ellenőrzése), BaFin 2009. évi jelentés, 50. o. f. (A likviditási kockázatkezelés sarokkövei), BaFin Annual Report 2010, 189. o. (saját MaRisk a tőkekezelő társaságok számára).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/