Banki és pénzügyi termékek forgalmazása egy államban olyan bank által, amelynek székhelye az állam területén kívül van. – Németországban az ilyen határokon átnyúló szolgáltatási ügyletek általában a Szövetségi Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht) felügyelete alá tartoznak, kivéve, ha olyan bankok érintettek, amelyek az EU valamely felügyeleti hatóságának ellenőrzése alatt állnak. Más pénzügyi szolgáltatóknak – különösen Svájcból és az USA-ból – általában fióktelepet kell nyitniuk Németországban, vagy leányvállalatot kell alapítaniuk, és ehhez a KWG 32. §-a szerint banki engedélyt kell kérniük; lásd még a KWG 53. §-át. – Összességében kimutatták, hogy a külföldi bankok bizonyos aránya egy valutaövezetben stabilizáló hatással van a hitelkínálatra. A külföldi bankok a tudástranszfer révén vagy a jobb kockázati osztály példamutatásával is előnyökhöz juttathatják a hazai iparágat. Ez többek között abban is megmutatkozik, hogy a nagy hazai bankok Németországban munkahelyeket szüntettek meg, de ezek összességében csak a németországi székhelyű külföldi bankokhoz kerültek át. – A Deutsche Bundesbank statisztikáiban a külföldi bankok fogalma magában foglalja a külföldi bankok többségi tulajdonában lévő – ötven százalékot meghaladó részesedésként meghatározott – intézményeket, valamint a külföldi bankok fióktelepeit. – Lásd kizárás, ügynökség, szövetségek, határokon átnyúló, külföldi befektetés, külföldi leányvállalatok, külföldi fióktelep, bankfelügyelet, európai, őrpénz, Cassis de Dijon-ítélet, betétbiztosítás, európai útlevél, hitelintézet, határokon átnyúló, vezető gazdaság, piacra lépési költségek, többségi tulajdon, névazonosság, képviseleti iroda, kerítés, fióktelep, fióktelep. – Vö. a BaFin 2007. évi éves jelentése, 121. o. (a 2007 végén Németországban bejegyzett összes külföldi bankot tartalmazó táblázat). A német bankok külföldi fióktelepeinek tevékenységére vonatkozó részletes statisztikák (2000-től az építőipari társaságokat is beleértve) a Deutsche Bundesbank vonatkozó havi jelentésének statisztikai részében, a “Bankok” kategóriában találhatók. A banki tevékenység nemzetközivé válásáról lásd a Deutsche Bundesbank 2005. januári havi jelentését, 29. o. és azt követően, BaFin Annual Report 2004, 114. o. (svájci és amerikai bankok), BaFin Annual Report 2006, 61. o. (áttekintés), BaFin Annual Report 2008, 116. o. (a külföldi bankok bontása 2008 és 2007 végén), BaFin Annual Report 2009, 130. o. (új nyilvántartási módszertan, ezért csak korlátozottan összehasonlítható a korábban közzétett adatokkal), p. 150. o. (nem kielégítő jogi helyzet a külföldi bankok fióktelepeinek BaFin általi felügyelete tekintetében), 233. o. (külföldi intézménynek a BaFin engedélyére van szüksége, ha helyi jelenlét nélkül folytat üzleti tevékenységet Németországban), BaFin Annual Report 2011, 151. o. (a külföldi bankokra vonatkozó statisztikák 2011 végi állapot szerint), pp. 167 f. (Külföldi intézmények felügyelete), BaFin Annual Report 2012, 152. o. (A külföldi bankok partnerkockázatai a saját hazájukra sűrűsödnek a domináns üzleti tevékenységük miatt; felügyeleti kollégiumok), valamint a vonatkozó BaFin Annual Report, “Supervision of banks, financial service providers and payment institutions” fejezet, “Supervisory action” szakasz, Deutsche Bundesbank Annual Report 2011, pp. 117 ff. német intézmények külföldön; áttekintés), Financial Stability Report 2012, 75 ff. o. (a külföldi árnyékbankok részben német intézmények által külföldön létrehozott üzleti egységeknek bizonyulnak; kockázatok). – Az euróövezetben működő külföldi bankok listája szintén megtalálható az EKB honlapján.
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/