Annak a veszélye, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer egésze súlyos zavarokat szenved, vagy akár össze is omolhat, aminek következtében a rendszeres devizatranzakciók világszerte szintén sérülni fognak. – A rendszerkockázatok alapvetően azokat a zavarokat tükrözik, amelyek akkor következnek be, amikor az egyes piaci szereplők racionális viselkedése a kölcsönös üzleti függőségek következtében a pénzügyi rendszerben (pénzügyi rendszer: a tőke és az összes kapcsolódó szolgáltatás iránti kereslet és kínálat egybeesését szolgáló intézményi körülmények összessége) nemkívánatos működési zavarokhoz vezet. Az első ok itt a fertőzési hatások. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszerkockázat másik forrása az erősítő mechanizmusok vagy spirálok, például a tőkeáttétel létrehozása és csökkentése vagy a likviditás be- és kiáramlása. Ez például akkor fordulhat elő, ha a központi bankok túlzott pénzkínálatot teremtenek, vagy ha a likviditást rángatózó módon elszívják. – Világszerte rendszerszintű válság alakult ki legkésőbb 2008 októberétől, amikor a másodlagos jelzálogpiaci válság globális pénzügyi válsággá eszkalálódott, és a központi bankok és számos kormány nemzetközi piaci beavatkozását tette szükségessé. Nem egyetlen ok vezetett a globális pénzügyi rendszert évekre megrázó helyzethez, hanem – az Egyesült Államokban a lakás- és jelzálogpiac megfordulása, – a likviditási kockázatok széles körű elhanyagolása, – az újszerű, gyakran eléggé nehezen átlátható pénzügyi termékekkel szembeni megfordult kockázatvállalási hajlandóság és – a hitelminősítő intézetek megítélésébe vetett fenntartás nélküli bizalom összjátéka. – A kisebb államokat, amelyekben a pénzügyi szektor viszonylag nagy mértékben járul hozzá a bruttó hazai termékhez – mint például Svájc, Luxemburg -, érintheti az egyesülés: Svájc, Luxemburg – egy nagybank összeomlása miatt lefelé tartó spirálba (depressziós zuhanásba) kerülhet. A 2009. júniusi pénzügyi válság idején a svájci hatóságok ezért azzal fenyegetőztek, hogy a két nagy bank, az UBS és a Credit Suisse számára piaci részesedési korlátokat állapítanak meg, vagy akár szétválasztják ezeket az intézményeket. – Valószínűleg minél nagyobb egy bank, annál nagyobb a rendszerszintű kockázat. Mivel a legrosszabb esetben az állam megmentésében bízva a nagy intézmények is nagy kockázatot vállalnak. – Ezt azonban gyakran vitatják, és hangsúlyozzák, hogy a rendszerkockázatok a globális, összefonódott piacokon lévő pénzügyi termékeknek való kitettségtől függnek. A rendszerkockázat elkerülése érdekében tehát a szabályozóknak az átláthatatlan termékek elterjedésére kellene összpontosítaniuk figyelmüket, ahelyett, hogy a nagybankok szorosabb ellenőrzését végeznék. – Lásd Bankbiztosítási Kockázati Bizottság, fertőzési hatások, felügyelet, makroprudenciális, Pénzügyi Stabilitási Bizottság, mentőcsomag, bank, rendszerszintű, banki kórház, közösségi újrabefektetési törvény, eufóriafázis, eseménykockázat, G-sifis, dominóhatás, KBER makroprudenciális kutatási hálózat, pénzügyi piaci összeomlás, szinkronizációs probléma, csordaviselkedés, Home Mortgage Disclosure Act, mérlegelhetetlenek, válság, rendszerszintű, széllel szemben támaszkodva, végső hitelező, termékregisztráció, szerkezetátalakítás-kezelés, kockázati kultúra, szolvenciafelügyelet, másodlagos jelzálogpiaci válság, rendszerkockázat, túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen, bizalom. – Vö. pénzügyi stabilitási jelentés 2010, 56. o. (a rendszerkockázatok felismerésének eszközei a Deutsche Bundesbanknál; áttekintések; hivatkozások), pénzügyi stabilitási jelentés 2009, 58. o. (a bankok rendszerkockázatának méréséről; hivatkozások). Pénzügyi stabilitási jelentés 2011, 78. o. (a rendszerkockázatok okait bemutató táblázat), Pénzügyi stabilitási jelentés 2012, 98. o. (a globálisan összekapcsolt intézmények összeomlásából eredő folyamatos veszélyek), EKB 2013. februári havi jelentése, 106. o. (a rendszerkockázatok felsorolása), BaFin éves jelentés 2012, 42. o. (a rendszerkockázatok megfékezésére irányuló globális erőfeszítésekről), valamint a vonatkozó BaFin éves jelentés “Nemzetközi” fejezete, Deutsche Bundesbank 2013. júniusi havi jelentése, 65. o. (a rendszerkockázatok megfékezésére irányuló globális erőfeszítésekről). (a nemzeti felügyeleti hatóságok szigoríthatják a követelményeket), Pénzügyi stabilitási jelentés 2013, 87. o. (rendszerszintű kockázatok a biztosítási ágazatban; hivatkozások).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/