Jóléti állam csapda

A jóléti állam, amely ma Európában sűrűn szabályozott, alap nélküli igényeket támaszt: az egyént függetleníti – a munkáltatótól és a saját teljesítményétől egyaránt -. Ez még a jóléti állam központi gondolata is. Ez azonban elzárja az egyén szerződéses hozzáférését ahhoz az egyetlen erőhöz, amely segíti őt gazdasági életének alakításában, nevezetesen a vállalkozóhoz, aki új pénzkereseti módokat próbál ki a piacon. – Ezért a több jóléti állam elkerülhetetlenül – egyre nagyobb munkanélküliséghez, – növekvő adóterhekhez vezet, aminek következtében a hozzáértő munkavállalók és a vállalatok külföldre vándorolnak, – növekvő állami kiadásokhoz (a 2013-as szövetségi költségvetésben a kiadások mintegy ötvenhét százaléka) és – végül inflációhoz. – Lásd: adóhányad, kiigazító infláció, kötelező, állampolgári jövedelem, harmadosztályú pénz, gyermekek napközbeni ellátása, adóssághányad, kormány, adóterhek aránya, szubszidiaritás elve, Stabilitási és Növekedési Paktum, adóterhek aránya, államháztartás fenntarthatósága, transzferek, első alkotmányos cikk, Wagner-törvény, másodosztályú pénz.

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/