A pénz értékének jövőbeli romlásával kapcsolatos jelenlegi vélekedések. – Ezek részben a pénzértékhez kötött (indexalapú; indexált) kötvények árfolyamával mérhetők a nominális kamatozású kötvényekhez képest. Angliában az inflációs várakozások a monetáris politika legfontosabb mérőszámai. Mivel a monetáris politikai intézkedések csak bizonyos időbeli késéssel hatnak az árakra, a központi banknak elvileg a monetáris politikai döntéseit a jövőben várható áralakulásra is alapoznia kell. – Az inflációs várakozások mértéke a központi bank hosszabb távú árstabilizáló politikájának hitelességétől függ. Ha ez a bizalom nagy, akkor általános az egyetértés abban is, hogy például az olajárakkal kapcsolatos reáljövedelem-csökkenéseket el kell fogadni; a félelmetes másodlagos hatások így elkerülhetők. Másrészt bebizonyosodott, hogy – a meglévő kedvezőtlen inflációs várakozások könnyen bebetonozódnak, és – a helyreállításuk nagyon hosszadalmas, valamint – csak jelentős makrogazdasági költségek árán lehetséges. – Az EKB jelentősen hozzájárult az inflációs várakozások megszilárdulásához az euróövezetben azáltal, hogy meghirdette az inflációs célt – középtávon két százalék -, hogy rendszeresen elkötelezte magát e referenciaérték betartása mellett, és hogy nyitott szájú politikát folytat. – Lásd agrárpolitika, bankjegyérték-korlátozás, kódszavak, konszenzusos közgazdaságtan, osztalék, inflációhoz kötött, harmadik pillér, beszerzési menedzserek felmérése, szakmai előrejelzők felmérése, monetáris politika, előretekintő, hitelességi paradoxon, Greenspan-doktrína, Goldilocks közgazdaságtan, Greenspeak, infláció, érzékelt, inflációs célkövetés, inflációs kompenzáció, inflációs várakozások, állandósági kritérium, hazugság és megtévesztés tézis, tejár, Mundell-Tobin hatás, élelmiszer, árkiigazítás, reálkamat érv, swap, inflációindexált, államadósság-kamatláb kapcsolat, Theilian-féle egyensúlytalansági együttható, homályosság, konstruktív, előjelhatások, áruhordalékok, időpreferencia, kamatlábvárakozások, kétpilléres politika, második körös hatások. – Vö. az EKB 2002. februári havi jelentése, 18. o., 2002. májusi EKB havi jelentése, 28. o., 2003. augusztusi EKB havi jelentése, 26. o., 2003. szeptemberi EKB havi jelentése, 34. o., A Deutsche Bundesbank 2003. évi éves jelentése, 41. o., az EKB 2004. májusi havi jelentése, 34. o., az EKB 2004. augusztusi havi jelentése, 39. o., az EKB 2004. novemberi havi jelentése, 39. o., az EKB 2005. májusi havi jelentése, 41. o., az EKB 2005. májusi havi jelentése, 41. o., a továbbiakban, EKB 2005. júliusi havi jelentése, 72. o. (az eltérő megítélés okai), EKB 2006. februári havi jelentése, 44. o. és köv. o. (46. o.: nullszaldós inflációs ráta: nominális és indexált kötvények hozamkülönbsége), EKB 2006. májusi havi jelentése, 44. o. és köv. o. (ott is a hosszabb távú inflációs várakozások mutatóinak elemzése), EKB 2006. júliusi havi jelentése, 63. o. és köv. o. (ott is a hosszabb távú inflációs várakozások mutatóinak elemzése), EKB 2006. júliusi havi jelentése, 63. o. és köv. o.). (tankönyvi bemutatás; számos áttekintés), EKB 2006. szeptemberi Havi jelentés, 56. o. f. (57. o.: inflációs várakozások és tényleges infláció 1992 óta), Deutsche Bundesbank 2006. októberi Havi jelentés, 15. o. ff. (részletes bemutatás a jegyzetekben található hivatkozásokkal), EKB 2006. évi jelentés, 57. o. ff. (részletes bemutatás; áttekintések), EKB 2007. szeptemberi Havi jelentés, 40. o. ff. (az inflációs ráta szezonális mintázata; összehasonlítás az inflációindexált swap-kamatlábakkal), EKB 2007. novemberi Havi Közlöny, 41. o. (a megnövekedett inflációs várakozások okai és (44. o.) hatásai; áttekintés), Deutsche Bundesbank 2007. novemberi Havi Közlöny, 56. o. (a vélt és a várt inflációs ráták közötti mért kapcsolat; áttekintés), EKB 2007. decemberi Havi Közlöny, 71. o. (a vélt és a várt inflációs ráták közötti mért kapcsolat; áttekintés). (fejlődés 2001 óta; a megfelelő intézkedések információtartalma), a Deutsche Bundesbank 2008. júliusi havi jelentése, 43. o. (a várakozások szerepe és a központi bank hitelessége), az EKB 2008. novemberi havi jelentése (az inflációhoz kötött kötődő kötvények hozamának emelkedése a pénzügyi válsággal kapcsolatos erős kormányzati kiadásokra vonatkozó várakozások miatt is; egyéb okok), a Deutsche Bundesbank 2008. decemberi havi jelentése, 38. o. f.). (a hosszabb távú (közép- és hosszú távú) inflációs várakozások meghatározóak a piaci szereplők tervezése szempontjából), EKB 2010. márciusi havi jelentése, 61. o. (összehasonlítások 2003-2009; áttekintések; szakirodalmi hivatkozások), 95. o. (a költségvetési egyensúlyhiány növeli az inflációs várakozásokat), EKB 2011. februári havi jelentése, 79. o. (részletes magyarázatokkal és számos áttekintéssel, valamint szakirodalmi hivatkozással ellátott esszé), az EKB 2012. évi éves jelentése, 79. o. (részletes magyarázatokkal és számos áttekintéssel, valamint szakirodalmi hivatkozásokkal), EKB 2012. 42 ff. o. (inflációs várakozások 2004 óta; 45. o.: a felmérésekben azonosított bizonytalanságok továbbra is magas szinten vannak), EKB 2013. októberi Havi jelentés, 44. o. (a hosszú távú inflációs várakozások rögzítése; áttekintések), Deutsche Bundesbank 2014. áprilisi Havi jelentés, 73. o. (a várható inflációs ráta jelentése és mérése; áttekintések; hivatkozások), EKB 2014. júliusi Havi jelentés, 38. o. f. (Az inflációs prémiumok mint az inflációs várakozások mérőszáma; áttekintés); 49. o. (A különböző forrásokból származó inflációs várakozások összehasonlító bemutatása; áttekintés).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/