Általában egy valuta áremelkedésének mértéke. – Az EKB meghatározása szerint az infláció “középtávon 2 százalék alatti, de 2 százalékhoz közeli HICP-növekedés”. Ez – bevezet egy mérhető értéket; az EKB-nak pontosan meg kell indokolnia az esetleges túllépést, és meg kell mutatnia, hogy mikor és hogyan fog visszatérni ehhez az értékhez, – egyértelmű határt szab az inflációs várakozásoknak, és – azt is kimondja, hogy az EKB nem fogadja el a deflációt. Természetesen – ez a referenciaérték nem célérték, hanem a teljesítmény értékelésének egy tájékozódási pontja, amelyet gyakran nem látnak. – Lásd orientáció, egyirányú, költséghajtó infláció, kereslethúzó infláció, keresletváltó infláció, depretiáció, dezinfláció, osztalék, inflációhoz kötött, nyomás, dezinflációs, kőolajinfláció, Európai Monetáris Unió, fundamentális hiba, lejárati transzformáció, Pénz, erkölcs, Pénzjogosultság, Pénzinfláció, Pénzkínálati fetisizmus, Pénzkereslet-elmélet, Pénzsemlegesség, hosszú távú, monetáris politika, előretekintő, pénzszaporítás, monetáris unió belső, pénzbizalom, pénzcél, aranyharang-gazdaság, jelzálognyereség-adó, inflációs fellendülés, inflációs kompenzáció, inflációs kockázat, vásárlóerő, vásárlóerő-kiáramlás, maginfláció, válság, jegybank által kiváltott, bér-árspirál, hazugság-csaló tézis, menüköltség, középosztály, megszorult, Mundell-Tobin-effektus, nominálisérték-elv, szervezetek, nonprofit, megélhetési költségindex, minőségi változások, mennyiségi elmélet, rámpa, ingerküszöb, megtakarítási ráta, stagfláció, infláció, inflációs nyomás, ágazati, valorizációs per, áruhordalékok, pályainfláció. – Vö. az euróövezeti mérésről az EKB 1999. októberi havi jelentése, 39. o., valamint az EKB 2003. évi éves jelentése, 16. o. (alapvető kimutatások), az EKB 2004. októberi havi jelentése, 63. o. (előrejelzések), a Deutsche Bundesbank 2005. januári havi jelentése, 18. o. (előrejelzések), EKB 2005. májusi havi jelentése, 28. o. (számítási részletek), EKB 2008. májusi havi jelentése, 51. o. (az infláció szektoronkénti bontása; áttekintések), EKB 2009. januári havi jelentése, 41. o. (a számítások részletei). (a szolgáltatások magasabb inflációs rátája a javakkal szemben; áttekintések), EKB 2009. szeptemberi Havi jelentés, 60. o. (a gazdasági ciklus fázisa és az infláció közötti kapcsolat; áttekintések; szakirodalom), EKB 2009. novemberi Havi jelentés, 50. o. (adók és infláció), EKB 2010. májusi Havi jelentés, 50. o. (adók és infláció), EKB 2010. májusi Havi jelentés, 1. o. (az infláció és az infláció közötti kapcsolat; áttekintések; szakirodalom). 111 ff. o. (az infláció megugrásának okai visszamenőleg 1965-től 1985-ig; számos áttekintés és irodalmi hivatkozás), EKB 2012. februári havi jelentése, 59 ff. o. (áremelkedések 1999 óta lebontva; áttekintések), Deutsche Bundesbank 2014. áprilisi havi jelentése, 78 f. o. (infláció és államháztartási hiány közötti összefüggés; áttekintés; irodalmi hivatkozások), EKB 2014. júniusi havi jelentése, 60 ff. o. (fejlődés 2010 óta; áttekintések; külső gazdasági tényezők hatása; irodalmi hivatkozások).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/