Imparitás elve

A számvitelben a veszteségeket akkor is figyelembe kell venni, ha azok keletkeznek, de még nem esedékesek. A nyereséget viszont csak akkor lehet jelenteni, ha azt kifizetésként megkapták. A nyereséget és a veszteséget tehát óvatossági okokból egyenlőtlenül kezelik – latinul: IMPAR. Az imparitás elve kötelező az intézmények számvitelére, és alkalmazását a könyvvizsgálók ennek megfelelően ellenőrzik. – Az imparitás elvét gyakran felosztják – az alacsonyabb piaci bekerülési érték elvére, amely szerint az eszközök értékvesztését az értékcsökkenésen keresztül kell megelőzni, és – az elővigyázatosság elvére, amely szerint céltartalékot kell képezni a várható veszteségekre és a bizonytalan kötelezettségekre. – Lásd függő veszteség, IAS 39, veszteség, várható.

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/

Zitieren

Merk, G. (Hrsg.): „Imparitás elve“. In: Finanz- und Wirtschaftslexikon. https://www.gerhardmerk.de/imparitas-elve/ (Stand: 10.09.2022).

Die von Universitätsprofessor Dr. Gerhard Merk begründete Sammlung wird seit Herbst 2014 von Professor Dr. Dr. h.c. Eckehard Krah redaktionell fortgeführt und um neue Begriffe ergänzt. Sollten Sie Fehler entdecken oder sonstige Hinweise haben, schreiben Sie an: info@ekrah.com

7 Seitenaufrufe dieser Seite