az eurorendszer egyes tagállamainak életszínvonalindexeiből álló árindex. Széles körben használják az EKB monetáris politikai célkitűzéseinek viszonyítási alapjaként. Mivel a számításhoz minden egyes euróövezeti tagországban mintegy 700 szolgáltatást (mintegy negyven százalék) és árut azonosítanak, a HICP körülbelül 1,7 millió egyedi áron alapul, és ezért igen nagy reprezentativitással rendelkezik. – Az indexet az Eurostat számítja ki, és folyamatosan fejlesztik a gyűjtési technika, a lehatárolás, a súlyozás és egyéb jellemzők tekintetében. A HICP az 1995-től kezdődő időszakra vonatkozóan áll rendelkezésre. – A HICP a javakat kizárólag az átlagos magánháztartás összes kiadásában való részesedésük alapján súlyozza. Nem veheti külön figyelembe az alacsony jövedelműeket. E magánháztartások esetében a mindennapi fogyasztási cikkek (élelmiszer; élelmiszer; cigaretta; cigaretta), amelyeket különösen érint az áremelkedés, általában nagyon magas százalékos arányban vannak jelen. Az alacsonyabb jövedelműek számára ezért nem használ, ha például a mobiltelefonok, a laptopok vagy a parfümök olcsóbbak lesznek. – Lásd összehangolás, egykulcsos, bázishatás, építőipari árindex, beszerzési átcsoportosítások, szerves felár, energiaárak, árukosár, HICP-púp, infláció, infláció, érzékelt, maginfláció, minőségi változások, életszínvonal-árindex, termékújdonságok, lakáshelyettesítési magatartás, saját tulajdonú lakások, kétpilléres elv. – Vö. az EKB 1999. októberi havi jelentése, 39. o., 2000. decemberi EKB havi jelentése, 30. o., 2001. áprilisi EKB havi jelentése, 47. o., 2001. májusi EKB havi jelentése, 42. o., EKB 2001. júniusi havi jelentése, 42. o. (itt az 1999 óta bekövetkezett fejlemények bontása), EKB 2002. augusztusi havi jelentése, 43. o. (itt az árszínvonal-konvergencia magyarázata is), EKB 2003. áprilisi havi jelentése, 29. o. (új súlyozási rendszer), EKB 2003. szeptemberi havi jelentése (a volatilitás okainak elemzése), EKB 2003. évi éves jelentése, 16. o. (alapvető bemutatás). – A HICP jelenlegi szintjét és alakulását (1995-től kezdődően) az EKB vonatkozó havi jelentésének “Euroövezeti statisztikák” című fejezetében, az “Árak, kibocsátás, kereslet és munkaerőpiacok” címszó alatt ismertetjük (nagyjából bontott kommentár). Az aktualizált súlyozási séma az EKB 2002. márciusi Havi Közlönyének 39. oldalán található (ott a 2002. januártól kezdődően a további harmonizációs szabályok alkalmazásáról is). Az euróra való átállásnak a HICP-re gyakorolt hatásáról lásd az EKB 2001. évi éves jelentését, 37. o. f. Az adóknak és a szabályozott áraknak az indexre gyakorolt hatásáról lásd az EKB 2004. januári Havi jelentésében, 32. o. és azt követően. A HICP legingadozóbb összetevőjének, nevezetesen az olajárnak a hatásáról lásd az EKB 2005. januári havi jelentését, 35. o. és azt követő oldalak; a többi összetevőre vonatkozóan lásd az EKB 2004. évi éves jelentését, 44. o. és azt követő oldalak, EKB 2005. júliusi havi jelentése, 61. o. (részletes magyarázat; számos áttekintés), EKB 2006. márciusi havi jelentése, 56. o. (továbbfejlesztett számítási eljárások), EKB 2007. márciusi havi jelentése, 54. o. (szezonális hatások; áttekintések), EKB 2007. májusi havi jelentése, 54. o. (szezonális hatások; áttekintések), EKB 2007. májusi havi jelentése. 76 f. (a HICP minősége), a Deutsche Bundesbank 2008. áprilisi Havi jelentése, 34. o. (újrasúlyozás, 39. o.: az áruk és szolgáltatások mintája), az EKB 2008. szeptemberi Havi jelentése, 13. o. (az élelmiszerárak emelkedése; áttekintések), a Deutsche Bundesbank 2008. decemberi Havi jelentése, 13. o. (az élelmiszerárak emelkedése; áttekintések), a Deutsche Bundesbank 2008. decemberi Havi jelentése, 13. o. (a HICP minősége), 34. o. (a HICP minősége). 41 f. (A HICP változásai a GMU-országokban 1999 óta), EKB 2009. októberi havi jelentése, 43. o. f. (A HICP mozgása a pénzügyi válság alatt; áttekintések), EKB 2009. novemberi havi jelentése, 50. o. (Adók és a HICP), EKB 2010. júniusi havi jelentése, 50. o. (Adók és a HICP), EKB 2010. júniusi havi jelentése, 50. o. (A HICP és a HICP). 60 ff. o. (a mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek árai a HICP-ben 2007 és 2010 között), EKB 2011. áprilisi Havi jelentés, 40 ff. o. (a lefedettség módszertani változásai és azok hatása; áttekintések), EKB 2011. októberi Havi jelentés, 40 ff. o. (a lefedettség módszertani változásai és azok hatása; áttekintések), EKB 2011. októberi Havi jelentés, 40 ff. o.). 52 ff. (a világpiaci árak változásának hatása a HICP-re; áttekintések), EKB 2012. januári havi jelentése, 48 ff. o. (az olajárak emelkedése [1999 óta évente több mint öt százalékkal] és a közvetett adók az áremelkedés fő okai; áttekintések), EKB 2012. februári havi jelentése, pp. 59 ff. (áremelkedések 1999 óta lebontva; áttekintések), EKB 2012. márciusi havi jelentése, 70 f. o. (a fogyasztói árakat terhelő közvetett adók változása; áttekintések), EKB 2012. áprilisi havi jelentése, 70 f. o. (a fogyasztói árakat terhelő közvetett adók változása; áttekintések). 42 ff. (egyensúly helyreállítása), EKB 2013. októberi havi jelentése, 66. o. f. (élelmiszerárak a világpiacon és az EU-ban; áttekintés; konvergencia tendencia), EKB 2014. februári havi jelentése, 56. o. f. (bázishatások és hatásuk; áttekintések), EKB 2014. márciusi havi jelentése, 56. o. (bázishatások és hatásuk; áttekintések), EKB 2014. márciusi havi jelentése, 66. o. 64 ff. (A szolgáltatási árak hatása a HICP-re; áttekintések), EKB 2014. áprilisi havi jelentése, 45 ff. o. (Mérési problémák), Deutsche Bundesbank 2014. augusztusi havi jelentése, 13 ff. o. (Az élelmiszerárak meghatározó tényezői).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/