Geldbezeichnungen, volkstümliche deutschsprachige (németül használt népi pénznevek)

A pénzre vonatkozó kifejezések, amelyeket a pénztörténet, a pénzpszichológia és a nyelvészet vizsgál jelentésük és eredetük szerint, ahogyan a német nyelvhasználatban – a német nyelv egészében vagy egyes régiókban és/vagy egyes néposztályokban – elterjedtek vagy még mindig elterjedtek. – Ezek között olyan nevek szerepelnek, mint Asche (valami piszkos?), Bims, Bimbes (mindkettő a vörös walesi kenyér szóból származó kifejezés), Bokup (vörös walesi) Cash, Diridari (bajor: gabona és gesztus keveréke; a gazda gazdagságának kifejezése), Draht, Eier, Euronen, Fett, Flocken, Flöhe, Fuchs (2000 óta az 50 eurós bankjegyre is), Heu, Holz, Keulen, Kies (a jiddis kis = pénzeszsák szóból?), Kikerlinge, Klötze, Knaster (a latin canistrum = kosár?), Knete, Knöpfe, Knüppel, Kohle, Koks, Krazacken, Kröten (az ókori görög érméken szereplő teknős után?), Lachs, Lappen (bankjegyeknél), Maradevi (egy régi spanyol érme után), Mäuse, Maxen (aranyérmék, a bajor választó Maximilian II Emanuel?), moha (a héber “ma’oth” szóból, ami nagyjából azt jelenti: “fillérek”?), Mücken, Okken, Öcken, Peanuts (= mogyoró = aprópénz; a Deutsche Bank AG vezetője mondta a Schneider ingatlancsaló 1994-es milliárdos vesztesége kapcsán), Penunzen (a latin pecunia szóból, amely a lengyel nyelven keresztül került a német nyelvbe), Piepen, Pimperlinge, Pinke, Pinkepinke (a héber pinka a pénztárca); pinka az ottani erszény), pinunze, púder, puseratze, rubel, schabangas, Schleifen, Schnee, Schotter, Schrubbe, Sickel, Stater (ókori pénzérme), Steine, Stutz, Tacken, Zaster (a csalók nyelvéből a vas), Zechinen (a zecchino, velencei aranypénzből), Zunder, Zwirn (két oldalból álló?) és még sok más. – Más nyelvekben is van hasonló változatosság; az angolban például blunt, bones, brocas, bucks, cactus, cheese, chink, dibs, dosh, dough, ducats, dust, ends, fierro, ghedis, green, hoot, jack, kate, lace, lettuce a latin lactura = tej?), lolly (= kavics: eLolly!), loot, moola, mazuma (jiddisből = ami most kell), oof, plunks (= ledobott), ready, rhino, scratchdough, siller (= skótul ezüst), simoleons, splosh, spondulicks (más néven: spondulix), tin és mások. – Lásd bob, halott elnökök, egy, összenyomott, csirke takarmány, moneys, penonse, spórák tombola, cukor.

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/

Zitieren

Merk, G. (Hrsg.): „Geldbezeichnungen, volkstümliche deutschsprachige (németül használt népi pénznevek)“. In: Finanz- und Wirtschaftslexikon. https://www.gerhardmerk.de/geldbezeichnungen-volkstumliche-deutschsprachige-nemetul-hasznalt-nepi-penznevek/ (Stand: 10.09.2022).

Die von Universitätsprofessor Dr. Gerhard Merk begründete Sammlung wird seit Herbst 2014 von Professor Dr. Dr. h.c. Eckehard Krah redaktionell fortgeführt und um neue Begriffe ergänzt. Sollten Sie Fehler entdecken oder sonstige Hinweise haben, schreiben Sie an: info@ekrah.com

7 Seitenaufrufe dieser Seite