G-Sifi (németül is; globálisan rendszerszinten jelentős pénzügyi intézmény)

Ez a kifejezés 2009 körül jelent meg egy olyan bankra, amely – jelentős méretű, – döntő jelentőségű a globális pénzügyi rendszer szempontjából, és ezért – nehezen helyettesíthető. – 2010-ben a Pénzügyi Stabilitási Tanács különös figyelmet fordított ezekre az intézményekre. Veszteségelnyelő képességüket különböző intézkedésekkel, például a Bázel III-on túlmutató magasabb tőkekövetelménnyel kell növelni. – El kell ismerni, hogy az eltérő jogrendszerek és számviteli előírások világszerte megnehezítik egy ilyen terv elkészítését. Attól is tartani kell, hogy a SIFI-k a pénzügyi piac eddig nem szabályozott perifériás területeire, például a fedezeti és magántőkealapokra helyezik át tevékenységüket. Ráadásul azt sem mondják, hogy egy Sifi még jelentősen megerősített tőkebázissal sem omolhatna össze. – A probléma a sifisekkel az, hogy széles körben úgy tekintik őket, mint amelyek szuverén garanciával rendelkeznek. Ezért olcsón refinanszírozzák magukat; így azáltal, hogy a Sifik ingyenes állami garanciát kapnak a létezésükre, tisztességtelen versenyelőnyre tesznek szert. Ugyanakkor arra ösztönzik őket, hogy kockázatos kötelezettségvállalásokat tegyenek az így elért nyereségek begyűjtése és az esetleges veszteségek államra való áthárítása érdekében. – Svájcban a két G-Sifis USB-t és a Credit Suisse-t az államnak kellett kisegítenie, miután 2008-ban mintegy 30 milliárd svájci frank veszteséget szenvedtek el. A két intézmény mérlegfőösszege 2008-ban a svájci bruttó hazai termék mintegy hatszorosa volt. A két bank egyikének összeomlása a Konföderáció egészét államcsődbe vezethette volna. Ennek fényében 2010-ben a nagybankok tőkemegfelelési mutatóját a kockázattal súlyozott eszközök tizenkilenc százalékában határozták meg – szemben a Bázel III szerinti tíz és fél százalékkal -, amelyből tíz százalék kemény saját tőke, kilenc százalék pedig feltételes átváltható kötvények formájában. Ha egy bank tőkearánya egy bizonyos küszöbérték alá csökken, a korábbi kötvénytulajdonosok automatikusan részvényesekké válnak, és így közvetlenül részesednek a kockázatból. – Lásd: szanálhatóság, bank, rendszerszintű, bankméret, optimális, pénzügyi piaci kölcsönös függőség, saját kereskedési tilalom, függő veszteség, pénzügyi stabilitás, méretbizalom, Lehman-csőd, árrésnyomás, a helyreállítási tervek kialakításának minimumkövetelményei, money-matters theorem, erkölcsi kockázat, kötelező átváltható kötvény, szerkezetátalakítás-menedzsment, kockázati pajzstörvény, adósságbomba, Sifi oligopólium, stabilitási alap, európai, rendszerszintű jelentőség, too big to fail elv. – Vö. a BaFin 2011. évi éves jelentése, 50. o. (jelentés a Sifik azonosítására és szabályozására irányuló nemzetközi erőfeszítésekről).

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/

Zitieren

Merk, G. (Hrsg.): „G-Sifi (németül is; globálisan rendszerszinten jelentős pénzügyi intézmény)“. In: Finanz- und Wirtschaftslexikon. https://www.gerhardmerk.de/g-sifi-nemetul-is-globalisan-rendszerszinten-jelentos-penzugyi-intezmeny/ (Stand: 10.09.2022).

Die von Universitätsprofessor Dr. Gerhard Merk begründete Sammlung wird seit Herbst 2014 von Professor Dr. Dr. h.c. Eckehard Krah redaktionell fortgeführt und um neue Begriffe ergänzt. Sollten Sie Fehler entdecken oder sonstige Hinweise haben, schreiben Sie an: info@ekrah.com