Általában bármilyen nem forgalomképes eszköz kereskedhető értékpapírrá alakítása (a nem forgalomképes eszközök kereskedhető értékpapírrá alakításának folyamata.). – A bankok a nyújtott hitelekből származó követeléseket kötegelik a befektetőknek eladott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba. – A bankok a hazai tőzsdén nem jegyzett külföldi részvényekről tanúsítványokat bocsátanak ki, így azok a hazai piacon és hazai pénznemben (részvénytanúsítvány) forgalmazhatók. – A követelésekre vagy kötelezettségekre vonatkozó értékpapírokat a bankokon kívül bocsátják ki és cserélik ki. A vállalatok és az állami költségvetések így kevésbé a bankoktól felvett hitelek révén elégítik ki az adósságtőke-szükségletüket. – A bankok és ebben a funkcióban az értékpapírosítást kezdeményezők a hitelfelvevőkkel szembeni követeléseket egy speciális célú eszközre ruházzák át (tue-sale értékpapírosítás), vagy a teljes kockázatot a vevőkre hárítják át hitelhez kötött kötődő kötvények kibocsátásával (szintetikus értékpapírosítás). Mivel ez – kockázatot értékesítő és kockázatot felvásárló résztvevőket eredményez akár nemzetközi szinten is, és – a bankoknak nem kellett saját tőkét tartaniuk a kiszervezett követelésekhez, az értékpapírosításnak különösen ez a formája áll a felügyeleti hatóságok figyelmének középpontjában. – Másrészt a különleges célú gazdasági egység bevonása biztosítja, hogy a kezdeményező fizetésképtelensége esetén a különleges célú gazdasági egység által tartott eszközök továbbra is rendelkezésre álljanak, és a kifizetések változatlanul megtörténjenek, hogy az értékpapírosított értékpapírok tulajdonosai megfelelő kiszolgálásban részesüljenek. Az SPV által kibocsátott értékpapírok hitelminősége így nem függ a kezdeményező likviditásától, ami elvileg kockázatcsökkentő hatású az értékpapírosított értékpapírok tekintetében (egy nagy követelésállománynak egy olyan szervezet [kezdeményező] általi értékesítése – amely ezeket a követeléseket üzleti tevékenysége során egy csődtől távoli, különleges célú szervezet [SPE] számára továbbítja – olyan módon, amely valódi értékesítésnek minősül [vs. az SPE]. fedezett kölcsön], és – célja bizonyos számviteli eredmények elérése, valamint a követelések védelme a kezdeményező hitelező hitelezőinek követeléseivel szemben, és – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása és az SPE [kibocsátó] általi értékesítése, akár zártkörű elhelyezés, akár nyilvános kibocsátás keretében,- amelyeket később a követelésekből származó bevételekből – és a követelések által fedezve – elégítenek ki; – az értékpapírosítás lezárásakor a pénzeszközök az értékpapírok vásárlóitól [befektetők: általában bankok, biztosítótársaságok és nyugdíjalapok] a kibocsátóhoz, és – a kibocsátótól a kezdeményezőhöz áramlanak. Mindezek a tranzakciók gyakorlatilag egyidejűleg történnek). – Lásd: Absence Capitalism, Share Certificate, American Depositary Receipts, Asset-Backed Securities, Asset-Backed Securities, Asset-Backed Értékpapírok – fedezett adósságkötelezettség, Assignat, tőzsdén kívüli ügyletek, hitelminőség-javítás, Buy-and-hold gyakorlat, Claw-back záradék, fedezett adósságkötelezettségek, hitel-nemteljesítési csereügylet, hitel-nemteljesítési csereügylet négyzetben, hiteleladás, loan-for-paper, defeasance, diamond thesis, equity kicker, fejlesztési folyamat, iteratív, first-loss tranche, közös értékpapírosítási csoport, hitelértékpapírosítás, hitelderivatíva, hitelnyújtás, hitelkártya fiaskó, KVV stratégia, likviditási eszköz, mezzanine tranche, nem bankok, originate-to-distribute stratégia, PayGreen kezdeményezés, reintermediáció, újracsomagolás, lakossági jelzálogfedezetű értékpapírok, portfólióbiztosítás, repatriálási lehetőség, kickback-hatás, senior tranche, egységes master likviditási konstrukció, true sales kezdeményezés, submarine hatás, támogatás, hallgatólagos, értékpapírosítás, hagyományos, értékpapírosítási piac, értékpapírosítási papírok megtartása, értékpapírosítási struktúra, csomagolási művészet, kamatláb befagyasztás, különleges célú gazdasági egység. – Vö. a Deutsche Bundesbank 2004. szeptemberi havi jelentése, 84. o. (86. o.: táblázat az értékpapírosítások kockázati súlyairól a Bázel II. alapján), az EKB 2005. szeptemberi havi jelentése, 20. o. (ott is [nyelvileg nem vonzó] magyarázatok és ábrák a hitelek értékpapírosításáról), a Deutsche Bundesbank 2006. márciusi havi jelentése, 38. o.; 56. o.). (a Bázel II-re tekintettel), a Deutsche Bundesbank 2006. decemberi havi jelentése, 82. o. (az értékpapírosítási pozíciók kötelező tőkemegfelelése, 84. o.: az értékpapírosítási kockázati súly meghatározásának áttekintése), az EKB 2008. februári havi jelentése, 90. o. (az értékpapírosításban részt vevő felek áttekintése), a BaFin 2008. évi éves jelentése, 55. o. (megtartási követelmények), a BaFin 2009. évi jelentése, 154. o. f. (a német bankok 213 milliárd EUR értékpapírosítási pozícióinak könyv szerinti értéke 2009 végén; áttekintés eszközosztályok szerint), BaFin Annual Report 2010, 124 f. o. (új szabályozás a tőkemegfelelési irányelv nyomán), BaFin Annual Report 2011, 170 ff. o. (az értékpapírosítási volumen csökkenése: 171. o.: az értékpapírosítási portfóliók áttekintése a biztosítékok típusa szerint, 172. o.: a fedezetek regionális megoszlása szerint), BaFin Annual Report 2012, 124 f. o. (az értékpapírosítási portfóliók áttekintése a fedezetek típusa szerint), BaFin Annual Report 2012, 170 ff. o. 154 ff. (áttekintések, a biztosítékok típusa szerinti bontásban is), valamint a BaFin vonatkozó éves jelentése, “A bankok, pénzügyi szolgáltatók és pénzforgalmi intézmények felügyelete” című fejezet, az EKB 2011. októberi havi jelentése, 79. o. (értékpapírosítások és a bankok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 2000 óta), az EKB 2012. januári havi jelentése, 73. o. (az értékpapírosítások statisztikai lefedettsége és monetáris politikai besorolása).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/