Az IAS (39.9) szerint az olyan pénzügyi instrumentum vagy egyéb szerződés, amely az alábbi három jellemző mindegyikét tartalmazza: – a szerződés értéke egy meghatározott árupiaci ár, kamatláb, devizaárfolyam vagy más változó, az úgynevezett alaptermék (olyan pénzügyi szerződés, amelynek értéke egy vagy több alaptermék referenciaeszköz, árfolyam vagy index értékétől, a gazdasági érték mérőszámától vagy tényszerű eseményektől, például az időjárási viszonyoktól függ) változásának eredményeként változik; – a szerződés nem követel kezdeti kifizetést, vagy olyan kezdeti kifizetést követel, amely kisebb, mint más, a piaci tényezők változásaira hasonlóan érzékeny szerződések kezdeti kifizetése; és – a szerződés teljesítése a jövőben történik. a kezdeti kifizetés kisebb, mint más, a piaci tényezők változásaira hasonlóan reagáló szerződések kezdeti kifizetése; és – a szerződés elszámolása a jövőben történik. – A szerződés alapjául szolgáló objektumot nevezzük alapjául szolgáló [eszköznek] vagy referenciaalapnak. – A származtatott ügyletek nagy vonzerejének oka, hogy a befektető sokkal kisebb tőkebefektetéssel spekulál, mint a mögöttes eszközök vásárlásakor vagy eladásakor. Ha egy származékos termék mellett dönt, viszonylag kis (tőke)ráfordítással viszonylag nagy (tőke)hozamot érhet el. Ebben az összefüggésben tőkeáttételi hatásról beszélünk. – A származtatott ügyletek kiegészítik a pénzügyi piacokat azáltal, hogy a kockázati tényezőket kereskedhetővé teszik. Másrészt a derivatívák egyre nehezebbé teszik a központi bankok számára a pénzkínálat pontos mérését. 1997 és 2006 között a származtatott ügyletek globális piaca megtízszereződött. A másodlagos jelzálogpiaci válság során azonban a származtatott ügyletek piaca összeomlott, mivel számos ilyen értékpapír kockázati tartalmát tekintve már nem volt átlátható. Ez önmagában is ahhoz vezetett, hogy az újonnan kibocsátott származtatott termékeket átláthatóbbá kellett tenni ahhoz, hogy egyáltalán új vevőket találjanak. – A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv és a Bizottság végrehajtási irányelvének végrehajtásáról szóló, 2007. július 16-i törvény (a pénzügyi piacok irányelvének végrehajtásáról szóló törvény [FRUG]) a következőket határozza meg: “E törvény értelmében a származtatott termékek – 1. Olyan fix ügyletek vagy opciós ügyletek, amelyek vételként, csereként vagy más módon strukturáltak, amelyeket időbeli késleltetéssel kell teljesíteni, és amelyek értéke közvetlenül vagy közvetve egy alapul szolgáló eszköz árából vagy mértékéből származik (határidős ügyletek), a következő alapul szolgáló eszközökre való hivatkozással: – a) értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök, – b) devizák vagy elszámolási egységek, – c) kamatlábak vagy egyéb hozamok, – d) az a, b vagy c betű szerinti alapul szolgáló eszközök indexei, egyéb pénzügyi indexek vagy pénzügyi mértékek, vagy – e) származtatott termékek; – 2. A határidős ügyleteket a következők szerint kell megkötni Árucikkekre, fuvardíjakra, kibocsátási egységekre, éghajlati vagy egyéb fizikai változókra, inflációs rátákra vagy egyéb gazdasági változókra, illetve egyéb eszközökre, indexekre vagy mérőszámokra mint fedezeti eszközökre vonatkozó határidős ügyletek, feltéve, hogy: – a) azokat készpénzben kell teljesíteni, vagy a szerződő félnek jogot biztosítanak arra, hogy készpénzes teljesítést követeljen anélkül, hogy ez a jog nemteljesítés vagy egyéb felmondási esemény miatt keletkezne; – b) szervezett piacon vagy többoldalú kereskedési rendszerben kötik; vagy – c) a 38. cikk (1) bekezdésével összhangban kötik. A 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartási kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök kereskedésbe történő bevezetése, valamint az említett irányelv értelmében meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 241., 1. o.) 1. cikkének (1) bekezdése értelmében a származtatott ügyletek az egyéb származtatott ügyletek jellemzőivel rendelkeznek és nem kereskedelmi célokat szolgálnak, valamint a 38. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek. 4. e rendelet 4. cikke szerinti ügyletek, és feltéve, hogy nem az 1287/2006/EK rendelet 38. cikkének (2) bekezdése szerinti azonnali ügyletek; – 3. különbözetre szóló pénzügyi szerződések; – 4. rögzített ügyletek vagy opciós ügyletek, amelyek vétel, csere vagy más módon strukturáltak, és amelyeket halasztott alapon kell teljesíteni, és amelyek a hitelkockázat átruházására szolgálnak (hitelderivatívák); – 5. határidős ügyletek az 1287/2006/EK rendelet 39. cikkében említett fedezeti eszközökre vonatkozóan, feltéve, hogy megfelelnek a 2. pontban foglalt feltételeknek.”. – Lásd: Elszámolási szakasz, Részvény, Kötvény, Bika-medvéhez kapcsolódó, alaptermék, Call, Cap, Chooser Cap, Contingent Swap, Denomináció, Származékos ügyletek, Kétoldalú, Származékos elszámolási kötelezettség, Származékos információs kötelezettség, Származékos kód, Pénzügyi architektúra, Pénzügyi eszközök, Pénzellátás, IAS 39, Indexkötvény, Pénzügyi instrumentumok adatlapjai, Hitelszármazék, Árutőzsdei határidős ügylet, Overnight Rate Swap, Időjárási származtatott ügylet, Tanúsítvány, Kamatláb opció, Kamatláb swap. – Vö. még a WpHG 2. § (2) bekezdésével, valamint az EKB 2000. májusi havi jelentésében (42. o.), a BaFin 2004. évi éves jelentésében (177. o.) (2004. februári származtatott ügyletekről szóló rendelet [DerivateV]; itt is előírt finomított kockázatmérés), a BaFin 2009. évi éves jelentésében (177. o.), valamint az EKB 2000. májusi havi jelentésében (42. o.), a BaFin 2009. évi jelentésében (177. o.). 17. o. (tőzsdén kívüli származtatott ügyletek központi szerződő felek útján történő kötelező elszámolása), 42. o. (tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, 112. o. (számviteli szabályok), a Deutsche Bundesbank 2005. augusztusi havi jelentése, 39. o. (nagyon hosszú lejáratok), a Deutsche Bundesbank 2006. júliusi havi jelentése, 55. o. ff. (részletes bemutatás áttekintésekkel, különös tekintettel a származtatott ügyletek pénzügyi rendszer stabilitására gyakorolt hatására is), BaFin Annual Report 2010, 46. o. (a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek felügyelete), Financial Stability Report 2011, 43. f. o. (a tőzsdén kívüli kereskedés átláthatatlansága általában és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacainak átláthatatlansága különösen), BaFin Annual Report 2011, 43. o. 41. o. (a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek szabályozása), Pénzügyi stabilitási jelentés 2012, 92. o. ff. (tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piaca 2003 óta; szabályozási kérdések), EKB éves jelentés 2012, 134. o. (a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv új változata), BaFin éves jelentés 2013, 163. o. (a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó új követelmények a módosított DerivateV révén).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/