Csónakadó és csónakadó (motorcsónakadó)

1920 körül egyes helyeken kivetett adó, amelyet a nem fizetett személy- vagy áruszállításra használt, belsőégésű motorral felszerelt vízi járművek tartására vetettek ki. Az illeték célja a belvizeken az úgynevezett szabadidős kapitányok által okozott kellemetlenségek – mint például a zaj, a hullámok hatása, a hullámok lemosása, a kipufogógázok, a partfalszerkezetek és általában a természet károsítása – visszaszorítása volt. Ennek megfelelően a motor lóereje képezte az értékelési alapot, és a gyorshajók adója ennek megfelelően magas volt; Berlinben az 1923. március 28-i törvény szerint akár évi 300 márka is lehetett. – 1990 körül újra bevezették a hajóadót itt-ott. A magánmotorcsónakokat teljesen betiltották más vizeken, különösen az ivóvízellátásra használt vizeken.

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/

Zitieren

Merk, G. (Hrsg.): „Csónakadó és csónakadó (motorcsónakadó)“. In: Finanz- und Wirtschaftslexikon. https://www.gerhardmerk.de/csonakado-es-csonakado-motorcsonakado/ (Stand: 10.09.2022).

Die von Universitätsprofessor Dr. Gerhard Merk begründete Sammlung wird seit Herbst 2014 von Professor Dr. Dr. h.c. Eckehard Krah redaktionell fortgeführt und um neue Begriffe ergänzt. Sollten Sie Fehler entdecken oder sonstige Hinweise haben, schreiben Sie an: info@ekrah.com