Korábban a mai útdíjakhoz hasonló, a szekerek által bizonyos utak használatáért azonnal készpénzben fizetendő adó. Az útdíjat általában az államkincstárba fizették be új utak építésére és a meglévők karbantartására. A díjköteles utcákon útdíjfizetésre szolgáló útszakaszokat (mozgatható akadályok, amelyek megakadályozták az áthaladást, amíg a vámot meg nem fizették) és vámházakat (más néven fizetőkapukat) állítottak fel a díj beszedésére. A postakocsik a fizetendő útdíjat a hídvámmal, a gázlóvámmal, a vesztegetési díjjal és a kapuvámmal együtt az adóba foglalták. – Néha különbséget tesznek egyrészt az útdíjak, másrészt az útdíjak között. Eszerint – az útdíj az út használatának engedélyezéséért fizetendő díj; az oklevél (carte blanche: olyan szuverén okirat, amellyel a korábbi időkben bizonyos kiváltságokat ruháztak egy személyre, és az oklevél birtokosa ezért kivételes helyzetet élvezett) birtokosai ezért mentesültek ez alól a díj alól, azt a befizetett engedélypénzzel rendezték. Ezzel szemben a Chausseegeld egy olyan díj, amely az útkarbantartás megtérülését szolgálja. – Lásd: fa pénz, híd pénz, városi útdíj, gát díj, dízel pénz, komp pénz, ford pénz, kikötő pénz, kísérő pénz, daru pénz, útdíj, útdíj pénz, engedély pénz, esernyő pénz, védelmi pénz, kapu pénz, tranzit pénz, útdíj, matrica, mérő pénz, várakozó pénz.
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/