A közgazdasági nyelvben ez alatt általában az eszköz aktuális piaci ára és tényleges értéke közötti jelentős különbséget értik. Más szóval, olyan ár alakul ki, amely nem magyarázható racionálisan az adott piac normális, szokásos, rendszeres keresleti és kínálati feltételeivel. – A buborék kialakulásának jele a szerényen, de folyamatosan emelkedő árak és a növekvő kereskedési volumen. Ha az árak szerényen, de folyamatosan emelkednek, ez arra ösztönzi a piaci szereplőket, hogy azt higgyék, hogy az áremelkedés a mögöttes eszköz eszköz értékének növekedését jelenti. Ez pedig a szóban forgó eszköz növekvő értékesítését váltja ki. Ezzel szemben a hirtelen (kiszámíthatatlan) áremelkedéseket inkább a spekuláció jeleinek tekintik, és általában a buborék kialakulása ellen szólnak. – Lásd algoritmikus kereskedés, felvásárlás, jegybank, buborék, spekuláció, tőzsdei hangulat, takarítás, dotcom-buborék, Jackson Hole-i konszenzus, széllel szemben támaszkodva, Martin-elv, tartalékolási kötelezettség, árubububorék, tárgyi eszköz, eszközérték, túlzás, ésszerűtlen, eszközbuborék, eszközérték. – Vö. az EKB 2010. novemberi havi jelentése, 75. o. és azt követően (a monetáris politika módjai a buborékok elkerülésére; számos áttekintés).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/