Folyamatos, kitartó és jelentős árnövekedés, felfutás a tőzsdéken, amelyet a megfelelő várakozások ösztönöznek, különösen a – részvénypiacokon (részvény [US: stock] tőzsdei buborék; itt is különösen a fiatal vállalatok részvényei esetében) – ingatlanok vagy – áruk (nemesfémek, tulipán) vagy – bizonyos határidős szerződések, például a kőolajra és földgázra vonatkozó határidős ügyletek kapcsán). Az eredmény az, hogy a szóban forgó eszköz piaci ára egyre feljebb és feljebb kerül a valódi értékétől (attól az ártól, amely a kereslet és kínálat szabályos körülményei között alakulna ki). – Mivel ez a tőke rossz allokációjához vezet – a pénz és így a termelési tényezők már nem a legjobb gazdához (a szűkös erőforrások legkedvezőbb elosztásához) jutnak -, a spekulációs buborékok joggal tekinthetők károsnak a gazdaságra nézve. Rendszerint azonban sem felügyeleti intézkedésekkel, sem a jegybankpolitika eszközeivel nem lehet őket kilyukasztani; különösen azért, mert gyakran még a jegybank is csak akkor ismeri fel a buborékot, amikor az már kipukkadt. Ahogy a pénzügyi történelem számos példán keresztül mutatja, a szinte lázas piaci várakozásokkal rendelkező befektetőket semmi és senki nem tántorítja el (a szabály: amíg szól a zene, addig táncolni kell). Még ha a központi bank kétségkívül képes is lenne a spekulációs buborékokat valós időben felismerni, és nagyon magas kamatlábakkal megállítani a további hitelből finanszírozott vásárlásokat, nem szabad elfelejteni, hogy a magas kamatszint elkerülhetetlenül lelassít minden beruházást, és így gátolja a technikai fejlődést. – Empirikusan bizonyított, hogy a buborékok bármely eszköz esetében arra késztetik a háztartásokat, hogy megtakarításaikat felszámolják, és meggondolatlanul eladósodjanak. Ezért amikor a spekulációs buborék kipukkad, recesszió következhet be. A bankok ugyanis veszteségeket szenvednek majd el, mivel sok befektető nem lesz képes visszafizetni a kötelezettségvállalásaik finanszírozására felvett hiteleket. Ennek eredményeképpen az intézmények túlzottan vonakodni fognak a hitelnyújtástól. – A pénzügyi történelem is azt tanítja, hogy a tőzsdéken és az ingatlanszektorban eddig öt-tíz év telt el egy buborék kialakulásától annak kipukkadásáig. – Lásd eladási pánik, részvénybuborék, gyorsító, pénzügyi, algoritmikus kereskedés, felvásárlás, jegybank, medvepiac, ciklikus, buborék, építési telek, boom-buktató ciklus, tőzsdei láz, tőzsdei hangulat, tisztogatás után, összeomlás, dotcom buborék, fellendülés, rövid távú, eufória fázis, financializáció, szerencsejáték hatás, bikapiac táplálja a bikapiacot, nagymenő, visszatekintés, ingatlanbuborék, Jackson Hole konszenzus, rövidlátás, széllel szemben támaszkodás, shortolás tilalma, Martin-elv, piaci rálátás, jegybank, tömeges eladás, fejőstehenes bikapiac, alacsony kamatláb, túlkínálat, pánikszerű eladás, rally, visszacsatolás, felfutás, kiárusítás, spekulatív buborék, ingyenélő, tulipánbukás, túlexponáltság, túlzások, túlbuzgóság, ésszerűtlen, eszközbuborék, kamatösztönzés, visszavezetés. – Vö. az EKB 2004. szeptemberi havi jelentése, 22. o. (fontos irodalmi hivatkozásokkal), EKB 2010. novemberi havi jelentése, 75. o. (eszközárbuborékok; áttekintések; számos irodalmi hivatkozás).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/