Borravaló (hálapénz)

A szolgáltatás különleges elismeréseként készpénzben történő kifizetés (a szolgáltatásért cserébe adandó hálapénz, amely túlmutat a megállapodás szerinti ellenszolgáltatáson), és különösen a szállodaiparban és az éttermi ágazatban gyakori. Ott gyakran a szolgáltatás árában szerepel, mint szolgáltatási pénz (bakshish). A régi dokumentumokban a borravalót fürdőpénznek, pohárpénznek, bibliai pénznek és gratialnak is nevezik. A “tip” szó széles körben elterjedt – nyilvánvalóan humoros értelemben vett – etimológiája szerint a “tip” egy rövidítés, amely a “gyorsaság biztosítását” jelenti. – Pénz fizetése különleges előnyök megszerzése céljából, különösen köztisztviselőktől (vesztegetés; kézpénz, kenőpénz; a régebbi irodalomban kenőpénznek is nevezik). – Régi dokumentumokban gyakran a sör, bor és almabor fogyasztására kivetett adó, gyakorlatilag italadó; egyes területeken korábban Datzgeldnek és Detznek is nevezték. – A sörfőzdékben ma is használatos zseton (zseton, zseton), amellyel a dolgozók természetbeni fizetésként bizonyos mennyiségű ingyen sört kaphatnak a munkaadójuktól; a házi ital régebben a sörfőzők bérének fix része volt. – Lásd: Végkielégítés, Sörpénz, Douceur, Barátsági üzlet, Titkos pénz, Pénzfizetési gesztus, Egyenlő pénz, Kávépénz, Kruger-pénz, Octroi, Peep, Préstamo, Hajótulajdonos-pénz, Visszatérítés, Suff-pénz, Taxe, Umgeld, Ungeld, Centiméterpénz.

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/