Bevételi arány, állami (állami bevételi arány)

Az állam bevételei a bruttó hazai termékhez viszonyítva. és a nemzeti számvitel bizonyos szabályai szerint határozzák meg – itt mindenekelőtt az adók, a regálékból és koncessziókból származó bevételek, a vagyonjövedelmek, a díjak, a befektetési bevételek, a társadalombiztosítási járulékok. Minél magasabb a bevételi arány, – annál szűkebb a gazdaság piaci erők által szabályozott része, – annál jobban érinti a pénzügyi szektort, és – annál nehezebbé válik a központi bank feladata, hogy megvédje a pénz mértékadó tulajdonságát. – Lásd adókvóta, beruházási kvóta. – Vö. az euroövezetre vonatkozó megfelelő számadatokat az EKB vonatkozó havi jelentésének “Euroövezeti statisztikák” című mellékletében, az “Államháztartás” címszó alatt. Einnehmerei (ügynökség; lottóengedélybolt; helyi adóhivatal): Bankfiók (olyan telephely, amely jogilag függő részét képezi egy hitelintézetnek, és amely közvetlenül végzi a hitelintézeti tevékenységgel járó valamennyi vagy néhány műveletet); Svájcban korábban elsősorban a kantonális bankok kisebb helyeken lévő fiókjaira vonatkozott. – Egy állami lottótársaság szelvényeit értékesítő, engedéllyel rendelkező cég (engedéllyel rendelkező lottógyűjtő). – Régebbi dokumentumokban a helyi adóhatóság megnevezése; Amtsschaffnerei, Kassen- und Rechnungsstelle vagy Kollektur.

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/

Zitieren

Merk, G. (Hrsg.): „Bevételi arány, állami (állami bevételi arány)“. In: Finanz- und Wirtschaftslexikon. https://www.gerhardmerk.de/beveteli-arany-allami-allami-beveteli-arany/ (Stand: 10.09.2022).

Die von Universitätsprofessor Dr. Gerhard Merk begründete Sammlung wird seit Herbst 2014 von Professor Dr. Dr. h.c. Eckehard Krah redaktionell fortgeführt und um neue Begriffe ergänzt. Sollten Sie Fehler entdecken oder sonstige Hinweise haben, schreiben Sie an: info@ekrah.com

8 Seitenaufrufe dieser Seite