Bankválság

Egyetlen bank fizetésképtelensége. – Egy valutaövezet pénzügyi rendszerének teljes összeomlásáig terjedő súlyos zavarok, pénzügyi válság. Ez – empirikusan bizonyíthatóan – mindenekelőtt a magas devizában (xeno-valuta) fennálló külföldi adóssággal rendelkező államokat érinti. A fizetésképtelenség mindig a termelés, a jövedelem és a jólét több évig tartó visszaesését okozza; ehhez adóhiány és ennek következtében magasabb államadósság társul. A bankbetétesek és a részvényesek is elveszítik pénzük legalább egy részét. – A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ország bankválsága könnyen átterjed más gazdaságokra is, amelyek szoros kereskedelmi kapcsolatokon keresztül kapcsolódnak a válságban lévő országhoz. Az egyik késői hatás az, hogy a hitelezők hosszú ideig magasabb kamatokat követelnek, ha egy ilyen országnak hiteleznek. 1994 és 2003 között harminc ilyen válság volt nemzetközi szinten, a legtöbbjük a fejlődő és feltörekvő országokban. A Nemzetközi Valutaalap számításai szerint e válságok mindegyike a nemzeti össztermék átlagosan húsz (!!!) százalékos csökkenéséhez vezetett. – Lásd felbonthatóság, banki alapú, bankbashing, bankösszeomlás, carry trades, összeomlás, hároméves tender, betétesi felelősség, euróválság, pénzügyi válság, pénzügyi válság, pénzügyi baj, pénzpiaci stabilizációs törvény, félelemtézis, pénzpiaci műveletek, hitelezői elsőbbség, Hypo Real Estate megmentése, hitelezési szabály, Londoni eljárás, Memorandum of Understanding, Northern Rock katasztrófa, Sürgősségi likviditási támogatás, Kvantitatív Easing, Szerepcserék, Bankszektor, Visszapattanás hatása, Sietség a kilépéshez, Államadósság, Megtagadva, Hangulatváltozás, Stop Loss szabályok, Subprime válság, Bizalomvesztés. – Vö. az EKB 2004. júliusi havi jelentése, 63. o. (az 1974 óta Európában bekövetkezett válságok felsorolása), az EKB 2007. februári havi jelentése, 81. o. (az EU-ban bekövetkező pénzügyi válság megelőzésére hozott óvintézkedések leírása), az EKB 2008. augusztusi havi jelentése, 81. o. (az EU-ban bekövetkező pénzügyi válság elkerülése érdekében hozott óvintézkedések leírása), az EKB 2008. augusztusi havi jelentése, 1. o. (az EU-ban bekövetkezett válságok felsorolása). 105 ff. o. (a monetáris politika transzmissziós folyamatára gyakorolt hatások; hivatkozások, áttekintések), EKB Éves jelentés 2008, 113 ff. o. (a 2008-as pénzügyi válság során a likviditás biztosítása során hozott intézkedések bemutatása), Pénzügyi stabilitási jelentés 2011, 41 f. o. (külföldi eszközök a kiválasztott feltörekvő piacokkal szemben és a kapcsolódó kockázatok), Pénzügyi stabilitási jelentés 2012, 41 f. o. (a külföldi eszközök a kiválasztott feltörekvő piacokkal szemben és a kapcsolódó kockázatok), Pénzügyi stabilitási jelentés 2012, 1. o. 18. o. (a bankok és az állam közötti kockázati kapcsolat következtében a bankválság államadósság-válsággá szélesedik), a Deutsche Bundesbank 2014. januári havi jelentése, 72. o. (az euróövezet perifériás országainak külső adóssága aggasztóan magas; áttekintések), az EKB 2014. márciusi havi jelentése, 11. o. (a pénzügyi válság hatása a feltörekvő piacokra; áttekintések).

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/

Zitieren

Merk, G. (Hrsg.): „Bankválság“. In: Finanz- und Wirtschaftslexikon. https://www.gerhardmerk.de/bankvalsag/ (Stand: 10.09.2022).

Die von Universitätsprofessor Dr. Gerhard Merk begründete Sammlung wird seit Herbst 2014 von Professor Dr. Dr. h.c. Eckehard Krah redaktionell fortgeführt und um neue Begriffe ergänzt. Sollten Sie Fehler entdecken oder sonstige Hinweise haben, schreiben Sie an: info@ekrah.com

3 Seitenaufrufe dieser Seite