A kifejezés 2012-ben a GMU-val kapcsolatban merült fel, és magyarázat nélkül félrevezető. Ez nem úgy értendő, hogy az euróövezeten belüli bankok összeolvadnak. Ez inkább három dolgot jelent, nevezetesen – egyetlen, erős felügyeleti hatóságot az összes EMU-tagállam vagy akár az EU számára, – annak lehetőségét, hogy az ESM mentőalapjából közvetlenül a bajba jutott intézményeknek nyújtsanak támogatást, és ne a kormányokhoz kerüljenek a pénzeszközök, amelyek aztán továbbadhatják a bankoknak (alapszabálya szerint az ESM csak a kormányoknak adhat kölcsön), és – az összes nemzeti betétbiztosítási rendszer összevonását (egy euróövezeti szintű betétbiztosítási rendszer); ami azt jelenti, hogy a német betétbiztosítási rendszer is beavatkozna, ha például a dél-európai megtakarítók betétei veszélybe kerülnének az ottani bankokban. – Természetesen egy ilyen értelemben vett bankunió csak akkor valósulhat meg, ha a GMU egyes tagállamai hajlandóak lemondani szuverén jogaikról. Ez viszont alkotmányos okokból csak akkor lehetséges, ha a tagállamok lakossága ezt akarja. Sok minden utal arra, hogy a választók nem akarnak ilyen centralizációt. – Még a tekintélyes médiában is úgy mutatták be a bankuniót, mintha a bajba jutott intézmények, különösen Spanyolország, Görögország és Ciprus összes kötelezettsége hirtelen eltűnt volna. A valóságban az adósságokat csak áthárítják, lehetőleg az európai kifizetőre № 1. Ez politikailag Európából való kiábránduláshoz, Európával szembeni elégedetlenséghez vezet azokban az országokban élő polgárok körében, amelyeknek más tagok katasztrofális zűrzavarát kell megfizetniük. Az “Európa – nem így!” jelszó terjed, és a radikális pártok egyre erősebbek. A meglévő pénzügyi terhek közösségivé tételét ezért nem szabad a bankunió álcája mögé rejteni. – Lásd szanálási mechanizmus, egységes, felügyelet, európai, mentőcsomag, bankfelügyelet, európai, bankkórház, bankmentő törvény, banktestamentum, európai, készpénzes tehén, hegemón, engedékeny, vezető felügyelő, erkölcsi kockázat, válságban lévő bankok számára létrehozott sürgősségi alap, szerkezetátalakítási alap, mentőpaktumok, stabilitási alap, európai, túlfolyósítási rendszer, kényszer átváltható kötvény. – Vö. a Deutsche Bundesbank 2012. novemberi havi jelentése, 67. o. (a tervek bemutatása, a bankunió kritikus szempontjai), a 2012. évi pénzügyi stabilitási jelentés, 84. o. (előnyök; pontosításra van szükség), a Deutsche Bundesbank 2012. évi éves jelentése, 98. o. (a központi felügyelet és a szanálás időbeli szinkronizálásának lényegessége), a BaFin 2012. évi éves jelentése, 98. o. (a központi felügyelet és a szanálás időbeli szinkronizálásának lényegessége), a BaFin 2012. évi jelentése, 1. o. (a bankunió kritikus szempontjai), 2. o. 56 f. (a bankunióval kapcsolatos konzultációk időrendi sorrendje), a Deutsche Bundesbank 2013. júliusi havi jelentése, 15. o. (részletes bemutatás), a Deutsche Bundesbank 2013. évi éves jelentése, 15. o. (vázlatok), 23. o. (részletes bemutatás; áttekintések).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/