Németországban a másodlagos jelzáloghitel-válságot követő pénzügyi válságot követően az intézményekre kivetett különadó. Az adó az intézmény éves nyereségének tizenöt százalékát tette volna ki. Az így összegyűjtött pénzeszközöknek egy speciális alapba (biztonsági alap) kellett volna áramlaniuk, amelyből a pénzügyi szektor válsága esetén segítséget nyújtottak volna. A szándék az volt, hogy vészhelyzetekben mentesítsék az állami költségvetést és végső soron az adófizetőket a veszteségtérítési kifizetések alól. – A bankadó által felvetett számos kérdés között szerepelt az a sajnos gyakran elhanyagolt döntés is, hogy a bankok által a garanciaalapba befizetett pénzt hogyan fektessék be. A szerkezetátalakítási törvény és a szerkezetátalakítási alap létrehozása részletesen megteremtette a bankadó jogi alapját.- Lásd Bad Bank modell, német, Pénzpiaci Stabilizációs Ügynökség, Kötelező átváltható kötvény, Szerkezetátalakítási Alap. – Vö. a BaFin 2010. évi éves jelentése, 129. o. (a bankadó intézményenkénti összegének kiszámítása), a Deutsche Bundesbank 2011. júniusi havi jelentése, 78. o. (a szerkezetátalakítási törvény szerinti számítás).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/